A református egyház köveit faragták

Debrecen - Dienes Dénes: Debrecenben készült a XVII. század.

A református egyház alapvetéseit tartalmazó Heidelbergi Káté megjelenésének (1563) 450. évfordulóját ünnepelték az elmúlt esztendőben. Ez a hitvallás tette a magyar reformációt európai szinten is tényezővé, ami a következő században lett előbb a lelkipásztorok számára tananyag, később pedig a gyülekezeti katekézisben is meggyökeresedett. Ebben kulcsszerepet játszott három, Debrecenhez és a Tiszántúli Református Egyházkerülethez szorosan kötődő teológus, Félegyházi Tamás, Szikszai Hellopaeus Bálint és Károlyi Péter – jelentette ki Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatója a debreceni Nagytemplomban, a reformáció napja alkalmából tartott istentiszteleti előadáson.

Rendszerezett tanítás

Mint mondta, a XVI. században született meg az anyanyelvű igehirdetés, és újjászerveződött az oktatási rendszer, amelyben már a reformáció szellemében nevelkedtek az ifjak. Létrejött továbbá a Református Kollégium. Hiányzott viszont a rendszerezett reformátori tanítás és a dogmatika. Ezt teremtette meg életművével Félegyházi Tamás, Szikszai Hellopaeus Bálint és Károlyi Péter – hangsúlyozta Dienes Dénes.

Félegyházi Tamás debreceni lelkipásztor volt, külföldön is tanult. A középkor végén szokásos peregrinációs utat járta be, tanult a humanista fellegvárban, Krakkóban. 1564-ben iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre.

Hazatérése után tanított, majd 1573-ban a város lelkipásztorává választotta, majd pedig az egyházmegye esperese lett. A keresztény igaz hitnek részeiről való tanítás (1579) és a Katekézis (1583) a két fő műve. 1586-ban hunyt el szintén Debrecenben, a pestis vitte el.

A gyülekezetük számára

Szikszai Hellopaeus Bálint 1562-ben iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, majd 1566-tól a Genfi Akadémián is tanult. Ugyancsak 1573-ban lett Debrecen lelkipásztora. Legismertebb az Az mi keresztyéni hitünknek és vallásunknak három fő artikulusza című munkája, amelyet az egri közössége számára írt. Debrecenben hunyt el 1575-ben.

Károlyi Péter szintén kötődik a kálvinista Rómához, és ugyancsak látogatta a Wittenbergi Egyetemet. 1573-ban választották meg tiszántúli püspökké. Legfőbb műve A halálról, feltámadásról és örök életről címmel írása 1975-ben jelent meg Debrecenben.

Dienes Dénes hangsúlyozta: nem elsősorban a tudomány érdekelte a három teológust, hanem sokkal inkább a gyülekezetük számára írtak. Több munkájuk azonban a lelkipásztoroknak szólt. Rámutatott: a svájci reformáció hatása is érvényesül a katekizmusokban, hiszen összevetve a genfi kátéval, erős áthallásokat fedezhetünk fel. Ez azért érdekes, mert mindannyiukat a wittenbergi intézmény nevelte.

Szépen és szilárdan

A teológus azt mondta: nem véletlen, hogy ezek a művek Debrecenben íródtak, és az itteni nyomda tetté közkincsé őket.

– Sárospatak a humanista kegyesség műhelye, Debrecen viszont a reformált keresztyén tanítás fellegvára volt. Itt készült a XVII. század, ez volt a katekizmus, a protestáns ortodoxia százada. A magyar református egyház épületének alapjait szépen faragott és igen szilárd kövekből rakták le Debrecenben – mutatott rá.

HBN-SZZSL