Macerás emlékek nyomában

Debrecen - Hajdu Szabolcs a rendezéséről, a filmkészítés elkeserítő helyzetéről őszintén.

Eredetileg teljesen más címet adott első nagy játékfilmjének Hajdu Szabolcs, azonban a számos nehéz helyzet miatt ( ellopott 6-6 millió forint értékű kamerák, időjárási viszontagságok) "macerásra" sikerült a forgatás, ezért lett a címe a Macerás ügyek.

– Megpróbáltunk a kamerák nyomára bukkanni, még a debreceni és a nyíregyházi zsibire is elmentünk, hátha megtaláljuk, de nem lett meg. Az időjárással is meggyűlt a bajunk, például a nyár leghidegebb éjszakáján, mindössze 0 Celsius-fokban kellett azt a jelenetet felvenni, melyben Doma (Szabó Domokos főszereplő) egy szál gatyában áll a Tócó-völgy –azóta már kivágott– kultikus fájánál – avatta be a közönséget a kulisszatitkokba a rendező a közelmúltban, az Apolló moziban. A fiatal magyar filmrendező generáció egyik legelismertebb művésze cívisvárosiként fontosnak tartotta, hogy azt a filmet vetítsék le, mely Debrecenben játszódik.

– Épp a vhs és a dvd közötti időszakban forgattuk a filmet, s bár nagyon rossz minőségben egy pár videokazettát kiadtak, ez az a film, ami még nekem sincs meg. Szeretnék azonban kiadni egy dvd-t, melyen az eddigi összes rövid-kis– és nagyjátékfilmemet összegyűjtjük – árulta el Hajdu Szabolcs.

Ösztönös játék

Az egykori mesterével, Várhidi Attilával folytatott beszélgetésben a rendező arra is kitért, miért amatőr színészekkel dolgozik rendszeresen. Mint elmondta, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Őze Lajos generációja az, akik még tudtak filmet csinálni, ezt követően véleménye szerint valami megváltozott.

– A mai nagy színészek tele vannak görccsel, manírral, melyet nagyon nehéz „levakarni”. Mint rendezőnek azonban a természetességre van szükségem, hiszen a kamera minden kis apró hazugságot észrevesz. Ahol csak lehetett, azzal a színészgárdával dolgoztam együtt, akikkel együtt nőttem fel (Alföld Gyermekszínpad - a szerk.), hiszen bár nem profik, ösztönösen játszanak, s az amatőrökkel ellentétben érzik a ritmus, mely a filmeknél a legfontosabb szempont – fogalmazott a rendező.

Hajdu Szabolcs a mai filmkészítés elkeserítő helyzetét is taglalta. Beszélt a pénzelvonásokról, a bürokratikus rendszerről, mely mind megnehezíti a magyar rendezők dolgát. Hangsúlyozta: míg Magyarországon egy nagyjátékfilm 2 milliárd forintból készül el, addig Európa más országaiban 10 milliárd, míg az USA-ban 300 ezer dollár, azaz csaknem 65 milliárd forint áll rendelkezésre.

– Rendkívül elavultak vagyunk, a külföldiek számára 19. századinak tűnnek a magyar filmek, ezért nem is kellenek – vélekedett.

Lekerültünk a térképről

– Bár személy szerint nem szerettem a Magyar Filmszemlét, nem éreztem jól magam abban a környezetben, mégis borzasztónak tartom, hogy nincs többé, hiszen számos pozitívummal bírt, például mindenki láthatta az az évi filmtermést. A berlini filmfesztivál előtt rendezték meg, tehát azok a szakmabeliek, akik azon részt vettek, előtte eljöttek hazánkba is, ezáltal az egész világsajtó beszélt rólunk, fent voltunk Európa térképén. Ez a szemlével együtt eltűnt – közölte a szomorú tényeket Hajdu Szabolcs, akik nem véletlen, hogy a közeli jövőt már nem Magyarországon képzeli el, hamarosan külföldre költözik családjával.

HBN