Eszükbe jutottak a régi véradások

Debrecen - Nosztalgia és jó hangulat: a Véradás világnapján sokszoros véradók nosztalgiáztak, a fiatalok is értették a ’retrót’.

A sorkatonaságot juttatja eszembe a retro véradás, hiszen annak idején a szolgálat alatt adtak először vért a fiatalemberek – mondta Dr. Uzonyi Attila rendőrezredes, a Debreceni Rendőrkapitányság kapitányságvezetője a Véradás világnapján június 14-én a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének és a Debreceni Regionális Vérellátó Szolgálatnak a Retro véradásán. Nyilvános köszöntéssel, kolbásszal, sörrel és ajándékokkal fejezték ki tiszteletüket a donoroknak a szervezők ezen a napon.

Semmivel sem pótolható

– Miért hősök a véradók? Életmentők, akik névtelenül, segítőszándékkal adnak vért a 20. század eleje óta; azután, hogy beazonosították a vércsoportokat, és biztonsággal adhatott vért egyik ember a másiknak. E felfedezéshez köthető a világnap, amelyet 2004-től ünneplünk június 14-én, Karl Landsteiner születésnapján – mondta Ujvárosy Andrásné megyei igazgató a rendezvény sajtótájékoztatóján. Mint hangsúlyozta, a vér jelenleg semmivel sem pótolható, s évente 400 ezer egység vérre, vérkészítményre van szükség hazánkban, mely közel félmillió donor véradományából adódik össze.

– Hajdú-Bihar megyében hetente 470 egység vérnek kell összegyűlnie ahhoz, hogy az egészségügyi ellátás biztonságos legyen. Ebben a félévben egy picivel, 300 egységgel kevesebben adtak vért a tervezetnél, ezt rendkívüli véradásokkal pótoljuk. Az volna az ideális – egyúttal a véradószervezés célja –, hogy a lakók 5 százaléka adjon vért – hangsúlyozta Szatmári Margit, a Vöröskereszt megyei véradószervező koordinátora.

– A Magyar Vöröskereszt 74 éves tapasztalattal vesz részt az önkéntes és térítésmentes véradások megszervezésében, hiszen 1939-től folyamatosan és kiemelten foglalkozik ezzel a nemes üggyel. A véradásokat az Országos Vérellátó Szolgálattal megkötött Együttműködési Szerződés alapján szervezzük. A véradónapokat donortoborzó tervek alapján, a heti egyenletes vérellátás figyelembevételével ütemezzük. Erős hátteret ad ehhez a nagy múltunk, hiszen idén 150 éves a nemzetközi, 132 éves a Magyar Vöröskereszt, s a Hajdú-Bihar megyei szervezet 130 évre tekinthet vissza – mondta a megyei igazgató.

Régen és most: közösségi élmény volt

– Korunk miatt örömmel fogadjuk a mai programot. Régebben ilyen volt egy véradás: sör, kolbász, jó hangulat kísérte – mondta Balhási László 77-szeres véradó, és Bodnár László hétszeres donor. Visszaemlékeztek arra, hogy a 70-es, 80-as években a gyárban szervezett véradásokra a ’fél műszak’ elment: Ettünk-ittunk, szórakoztunk, közösségi élmény volt ez a program.

– Háziorvos édesapám és védőnő édesanyám mellett természetes kötelezettségnek éreztem, hogy rendszeresen vért adjak. A családban mindig erős volt a társadalmi felelősségtudat – válaszolta érdeklődésünkre Dr. Uzonyi Attila rendőrezredes, aki idén a világnapi retro véradás „arca” volt. Mint elmondta, a rendőrségen a véradások előtt mindig 45-50 percet kötetlenül beszélgetnek beosztottjaival. Ennek egyik célja, hogy motiválja a donorságra a társait, hiszen mindannyian láthatják, hogy rendszeresen vért ad a kapitányságvezető. Másrészt ezúton közösségépítő hatása van a véradásnak, hasonlóan a közös sportoláshoz.

– Amíg egészséges vagyok, el kell jönnöm vért adni, mert sok embernek tudok így segíteni. Szerencsére nem félek a tűtől, a véradástól – tudtuk meg Krimin Zoltántól. A fiatalember több, mint hússzor adott vért. – Úgy képzelem el a régi véradásokat, mint ezt a mait. Érdekes, sokkal többen vannak, mint gondoltam – jegyezte meg.

Reggel 7.30 és este 19.30 között 148-an adtak vért, közülük, 18-an életükben először.

Egészséges véradás

A megszólalók mindegyikét megkérdeztük, hogy érzi magát véradás után. Legtöbbjüket kellemesen felfrissíti a véradás, egy-két donor jegyezte meg, hogy ugyanúgy érzi magát, mint előtte. S mind hozzáfűzték, jó érzés adni, jót tenni.

– Talán érdemes hozzáfűzni az elhangzottakhoz, hogy – miként arról egy véradásról szóló szakmai cikk beszámol –, a véradásnak valóban lehet egészséges hatása: a stocholmi Karolinska intézet kutatói a közelmúltban megállapították, hogy a „rendszeres véradók körében alacsonyabb a rákbetegség és az amiatti halálozás aránya, mint a nem-véradók között” – ismertette a viszonylag friss eredményt Ujvárosy Andrásné.