Téli hideg után nyári meleg

Hajdú-Bihar - A csapadékos évkezdetet napos folytatás követte. Az időjárás kiköszörülte a csorbát.A csapadékos, hideg januárt, februárt és márciust nyári meleget hozó április és május követte, ami lendületet adott a tavaszi mezőgazdasági munkáknak a földeken.

Reggeltől estig

- A gazdák éjt nappallá téve dolgoznak azért, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag. Kukoricát mintegy 120 ezer, napraforgót pedig 45 ezer hektáron vetnek idén tavasszal Hajdú-Biharban - mondta el a Naplónak Kiss Zoltán, a megyei kormányhivatal földművelési igazgatója. Azokon a földeken ugyanis, ahol korábban vethető kultúrát akartak telepíteni, de a talaj erre alkalmatlan volt, a kukorica és a napraforgó jelentette az alternatívát. A szakember elmondása szerint vannak olyan területek Hajdú-Biharban (mintegy 30 ezer hektár), ahol a talaj még vízfoltokkal tarkított, ezért gépekkel nehezen járható. Ott még várni kell ara, hogy lemenjen a víz, és elindulhassanak végre az erőgépek. - Ugyanakkor elmondható, hogy amilyen rossz volt a helyzet március végén, napjainkra kevés kivétellel a legtöbb területet hasznosítani tudták a gazdálkodók - tette hozzá Kiss Zoltán, aki szerint az eredendően három-négy hetes késedelemből visszaadott valamennyit az időjárás a mezőgazdászoknak.

Víznek nyoma sincs

Nemrégiben még arról adtunk hírt, hogy a nagyrábéi határban "halastónyi" belvízelöntések miatt aggódtak a termelők, ma viszont víznek már nyoma sincs. Sőt! Akik elvetették a tavasziakat, azok már régen esőért fohászkodnak, akik viszont még nem vetettek, azoknak a csapadék se hiányzik. Vagy mégis? - A gabonák lesznek az idei év vesztesei, hiszen a kalászosok (főleg a hideg földeken) nagyon gyengén fejlődnek. Hiába mondják, hogy 30-40 centi mélyen van víz a talajban, a sekélyen gyökerező gabonafélén az éltető energiát nem érik el. Minek műtrágyáztunk, ha a növények nem képesek felszívni a kemikáliát? Többen levéltrágyázással kísérleteznek, hátha az hatékonyabb lesz - mondta el Társi László, nagyrábéi gazda.

HBN-PA