Nem befolyásolják a politikusok

Debrecen - A Napló vendége dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke, aki szerint a kényszernyugdíjazás nem ártott a rendszernek.Az Orbán-kormány a bírák kényszernyugdíjazásával azt üzente, szükségesnek látja a bírói vezetés kicserélődését. Változott a bíróságok látásmódja, az általuk végzett munka minősége?

Kahler Ilona: A nyugdíjba került generáció kétségtelenül nagy élettapasztalattal, tudással rendelkezett. Azonban helyükre lépő fiatalabb bírák sem olyan ifjak már, hiszen az Alaptörvény értelmében harminc év az alsó korhatár. A tavaly kinevezett bíráink előzetesen hat-hét éven át titkárkodtak, s ne feledjük, a bírósági titkárok a szabálysértési ügyekben már önálló ítélkezési tevékenységet végeznek, minek révén kellő tárgyalási rutinra tesznek szert. Míg korábban előfordulhatott, hogy valaki 25 évesen tárgyalási gyakorlat nélkül felülhetett a pulpitusra, addig a felkészülési idő most elhúzódik. Így lehet, hogy a fiatal bírák élettapasztalatban nem vetekedhetnek egy hatvan évessel, de a szakmai felkészültségük megvan.

A miniszterelnök botrányosnak nevezte a bíróság döntését egy, a rezsicsökkentés miatt indult perben. Előtte a Cozma-perrel összefüggésben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jelezte a sajtóban, hogy szigorúbb ítéleteket várna a bíróságoktól. Önben milyen érzést keltenek az efféle megnyilatkozások?

Kahler Ilona: A bírói függetlenség szempontjából, ha engem szakmai síkon ér kritika, akkor el kell gondolkodnom és felülvizsgálni a bírói gyakorlatomat. A politikai közegből jövő támadásoknak viszont ellent kell állni. De ezek a nyilatkozatok valójában nem alkalmasak a bírói szervezet befolyásolására, inkább a politikusokat minősítik. Én nem venném a bátorságot, hogy olyan egyedi ügyről nyilvánítsak véleményt, amiről nekem a sajtóból pont annyi tudásom van, mint a többi olvasónak.

Immár a bíróság munkatársai is végeznek mediátori tevékenységet polgári ügyszakban. Mik az első négy hónap tapasztalatai?

Kahler Ilona: Tavaly november óta nyolc ügy került mediátor elé, kettő folyamatban van. Eredménnyel négyet sikerült lezárni. Az eljárásról tudni érdemes, hogy ha működik, hasznosabb megoldás az ítéletnél, hiszen a felek egymás közötti párbeszéd során jutnak megegyezésre, nem egy bírói döntéshez kell alkalmazkodniuk. A szerződéses, a munkajogi és a családjogi perekben különösen nagy tere lehetne a mediációnak. Azzal volnék elégedett, ha éves szinten az ezres perérkezésekhez képest százas nagyságrendben tudnánk ilyen eljárásokat sikerrel lefolytatni, de még az út legelején vagyunk. A Skandináv országokban egyébként nagy ennek a tradíciója, ott a büntető eljárásokban is hatékonyan alkalmazzák.

A bírságok meg nem fizetése miatt sokszorosára emelkedett a bírósági eljárást igénylő szabálysértési ügyek száma. Ilyen sokan válaszják inkább az elzárást?

Kahler Ilona: A szabálysértők addig, amíg a zárkaajtó rájuk nem csapódik rá, teljesíthetik fizetési kötelezettségüket. A folyamat 2012 áprilisához, az új szabálysértési törvény hatályba lépéséig nyúlik vissza, amikor is annak szellemével egyezően emelkedésnek indult a helyszíni bírságolások száma. Aki ugyanis a helyszínen elismeri a szabálysértést, az 5-50 ezer forintra bírságolható, míg más esetben szabálysértési eljárás indul, aminek során a kiszabható bírság már 150 ezer forintig terjed. A többség nyilván az előbbit választja, a csekket azonban sokan nem fizetik be, így az a bírósághoz kerül a bírság elzárásra történő átváltoztatása érdekében. Mindez mérhetetlen adminisztrációt ró a bíróságokra, a titkárok naponta száz ügyet is kitűznek, miközben a tárgyalásra csak tíz érintett jön el, hiszen a megjelenés nem kötelező. Az ügyek további burjánzásának meggátolására várhatóan a nyár végén módosítják a szabálysértési törvényt, s a bíróságok tárgyalási terhét csökkentendő, az eljárás alá vont személyek ügyében csak akkor kell tárgyalást tartani, ha külön kérik.

Ratalics László

Honnan tudni, hogy a bíró jó vagy nem jó?

Ezt is kérdeztük dr. Kahler Ilonától, mire úgy felelt, „ez a láthatatlan, vagyis az igazgatási része a történetnek”. – Azért van polgári és büntető ügyszakban is már járási szinten csoportvezető, elnök, elnökhelyettes, valamint szakmai irányítóként kollégiumvezető, mert az ő feladatuk a kollégák fejlődésének figyelemmel kísérése. Így beülnek tárgyalást hallgatni, elolvassák az írásba foglalt ítéleteket és szükség esetén véleményezik azt. A kezdőket instruktor bíró segíti, akivel folyamatosan konzultálnak. Továbbá minden évben egy alkalommal a másodfokú törvényszéki tanácsok fórumán átbeszéljük a bírókkal a fellebbezett ügyeiket, azokra a problémákra is kitérve, amelyek egyébként a határozatokban nem köszönnek vissza. A kontroll tehát működik, csak nincs kirakatban – válaszolt az elnök.

Duplaannyi

A Debreceni Járásbíróságra 2012-ben 8343 szabálysértési ügy érkezett az egy évvel korábbi 4562 helyett. Előbbiek közül 3611 közúti közlekedési, 1217 tiltott kéjelgés, 1125 tulajdon elleni szabálysértés miatt indult.