Vegyszerkorlátozást szorgalmaz a méhek érdekében a Greenpeace

Hajdú-Bihar - A hajdú-bihari szakember szerint nemcsak a növény-védőszerekkel lehet probléma. Az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalt méhpusztulásokért elsősorban a mezőgazdaságban használt bizonyos vegyszerek a felelősek – állítja a Greenpeace.

A nemzetközi környezetvédelmi szervezet szakértői 74 a témában végzett tudományos kutatás eredményeit nézték át és ezekből arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos széles körben használt csávázószerek - ezeken belül a neonikotinoidok – lehetnek a fő felelősek. Tanulmányuk szerint a neonikotinoidok a mézgyűjtő rovarokra még akkor is veszélyt jelentenek, ha a csávázószer halálos adagjánál kisebb mennyiség jut a szervezetükbe, hatásra a méhek például elkóborolhatnak.

Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, a tanulmány társszerzője elmondta: a szakértők úgy vélik, hogy a méhpusztulásért felelős vegyszerek a mezőgazdaságnak sokkal több kárt okozhatnak, mint amekkora a hasznuk. Ugyanis ha kevesebb a beporzást végző méh, kevesebb a termés.

A Greenpeace ezért arra szólítja fel az európai és a magyar döntéshozókat, hogy tiltsák be a méhekre már bizonyítottan veszélyes 3 neonikotinoid csávázószert.

A hajdú-bihari méhész szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója lapunknak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a 90-es években kezdődött nagy méhpusztulásokért lehetséges, hogy valóban a szóban forgó csávázószerek is felelősek, de egyelőre nincs elég egyértelmű bizonyíték erre. Álláspontja szerint inkább egyszerre több tényező együttese hat kedvezőtlenül. Így például szinte minden területet felszántanak, bevetnek, gyomirtóznak, emiatt a méheknek nem marad elég életterük. Barkó Árpád úgy gondolja: Hajdú-Biharban az egyik legnagyobb probléma most az, hogy a megélhetés reményében az utolsó 10 évben sok laikus is méhészkedésbe kezdett. Ők gyakorta nem ismerik fel a méh-betegségeket, vagy nem megfelelő módon kezelik azokat, amivel a szabályosan dolgozó méhészek dolgát nehezítik.

Hajdú-Bihar országos átlagban kiemelkedő méztermő területnek számít több mint 900 méhészetet tartanak nyilván. A méhcsaládok száma a 2006-os 40 ezerről, 60 ezerre nőtt a megyében.

A szaktárca tovább vizsgálódna

A Vidékfejlesztési Minisztérium egy korábban közzétett állásfoglalása arra mutatott rá, hogy Magyarországon évente több mint egymillió hektáron folyik méztermelés olyan mezőgazdasági területeken, amelyeket az elmúlt tíz évben neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel kezeltek - csávázott - (kukorica, napraforgó, repce) vetőmagokkal vettetek be. A tárca szerint az országban bizonyítottan nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használata miatt.

Az unióban a legutóbbi tanácsi ülésen egy brit javaslat alapján felmerült, hogy a bizottság csak további tudományos vizsgálatok, és szántóföldön végzett kísérletek után hozza meg döntését a neonikotinoid hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek esetleges tiltásáról. Magyarország mellett további 10 tagország támogatta a brit véleményt.

HBN - OCS