A ciszta legtöbbször „ártatlan”

Debrecen - „Soha nem szabad feladni, mert az orvosi módszerek folyamatosan fejlődnek.”Március 5-ei szakembertelefonunk alkalmával – már a március 14-i vesevilágnapra készülve – prof. dr. Balla József, a DE OEC Nefrológiai Tanszékének vezetője fogadta olvasóink hívásait két órán keresztül. Legutóbb Életmód aloldalunkon többek között a krónikus vesebetegséggel, a transzplantációval és a dialízissel, a túlzott fájdalomcsillapító-szedés miatt kialakuló anelgetikum szindrómával foglalkoztunk. Ezúttal – rendhagyó módon – a világnap alkalmából rendezett március 12-i kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakról, illetve az olvasói kérdések közül a vesecisztákra és vesezsugorra vonatkozókkal foglalkozunk bővebben.

A macska maradhat…

Egy műtét előtti kivizsgáláson vette észre az orvos, hogy ciszta van a jobb vesémen. Azt mondta meg kell tanulni együtt élni vele, engem mégis aggaszt, hogy ott van. Önnek mi a véleménye? – kérdezte egy hölgy a nefrológust.

– Egyet kell értsek a kollégával. Azt tudnia kell, hogy a veseciszta jó indulatú szokott lenni. De azért ultrahanggal meg kell mérni a ciszta falvastagságát, megvizsgálni, hogy nincs-e benne vérzés, vagy gyulladás – a negatív eredmény azt jelenti, hogy nem lesz daganatos átalakulás, szövődmény – kezdte válaszát prof. dr. Balla József, hozzátéve: a rosszindulatúság, a bevérzés ultrahanggal vizsgálható. Hangsúlyozta: az Ön cisztája olyan kicsi (3x4 cm), hogy ehhez nem szabad nyúlni (leszívni vagy műteni). A vesefunkcióban sem okoz zavart – a ciszták általában sem szoktak funkcióromlást okozni. Ez egy ártatlan dolog, ami gyakran előfordul. Elég évente ellenőriztetni a méretét. A műtét egyébként akkor válhat szükségessé, ha a ciszta 10 centi vagy annál nagyobb (előfordulhat, hogy akár a vese 2/3-át is elfoglalja) és károsítja a veseállományt. De akkor sem érdemes leszívni, mert visszafejlődik.

– Azt olvastam, hogy a macskaszőr is okozhatja egy vírus jelenléte esetén a ciszta kialakulását, ez igaz? – érdeklődött még olvasónk, megjegyezve emiatt ő is elajándékozta háziállatát.

– Nyugodtan tessék macskát tartani, mert nincs összefüggés. Még a térdében lévő cisztával sem. Azt jellemzően kopások, a térdízület átépülése okozza – tisztázta a tévinformációt a szakember.

Nem szabad feladni!

Egy másik hívó veséjén nemcsak cisztákat találtak, de az ultrahangos vizsgálat kimutatta, hogy mindkét veséje az egészséges méret alsó határán van.

– Nem kapok rá se kezelést, se gyógyszert. Annyit mondtak, hogy fogyasszak bőven folyadékot. Mit tegyek még?

– A kis vese hátterében sok minden állhat. Vesezsugorodást igen gyakran a veseartéria beszűkülése okozza. Ennek megállapítására azonban megvannak a megfelelő vizsgálati módszerek. A veseerek duplex ultrahang vizsgálatával mérhető az érben lévő áramlás, s így egy esetleges szűkület is kiszűrhető. A háziorvos egyébként laboratóriumi vizsgálattal meg tudja állapítani, hogy a vesefunkciói jók-e, s ha szükségesnek látja, be fogja utalni a DEOEC Belgyógyászati Intézetébe, hozzánk – nyugtatta meg a hölgyet Balla professzor.

Egy következő hívás kapcsán a szakember arról is beszélt, a féloldali kis vese lehet veleszületett, amikor a vese a fejlődésben elmarad, de a zsugorodást okozhatja – az érszűkület mellett – gyakran visszatérő húgyúti infekció, vagy a túlzásba vitt fájdalomcsillapító-szedés is állhat a háttérben. A veleszületett formánál az ellenoldali vese mérete megnő, ami az átvett többletterheléssel magyarázható – tájékoztatott a nefrológus.

– Soha nem szabad feladni, mert az orvosi módszerek folyamatosan fejlődnek. A veseartéria szűkületét például katéter segítségével tudjuk tágítani, s bizony még arra is volt példa, hogy így sikerült egy 5., tehát végstádiumú vesebeteg vesefunkcióját jelentősen javítani, és a művesekezelést ez által elkerülni – hozott reménykeltő példát prof. dr. Balla József arra, hogy a vesezsugorra is lehet megoldást találni.

Fabók Ágnes