Az Y-generációs probléma

Debrecen - Növekvő versenyelőnyt jelent a szórakoztató munkakörnyezet; állapította meg egy friss felmérés.Az elmúlt fél évben a HR-vezetők rendre a korábban sikeres ösztönzési módszerek hatástalanságáról számolnak be; a cégvezetők ezek költséghatékonyságának határozott romlását érzékelik. Fehér Zsolt, az Assessment Systems International szakértője szerint ez a motivációs válság nem más, mint egy generációváltás, amely a szervezetek alsó szintjén most kezdi tömegesen éreztetni hatását.

Tiszta Amerika...

Ennek hátterét tárja fel a régiós tanácsadó legfrissebb felmérése, mely megmutatta: régiónkban a pályakezdők mozgatórugói jelentősen eltérnek elődeikétől, ugyanakkor minden korábbinál erősebb hasonlóságot mutatnak nyugati, például amerikai társaikéval. Most, hogy a tehetséges magyar fiatalok a világon bárhol könnyen illeszkednek be egy cégkultúrába, különösen fontos, hogy a hazai vállalatok képesek legyenek őket magukhoz vonzani és számukra valóban értékes ösztönzőkkel megtartani. Az úgynevezett Y-generációs probléma, amelyre élő kutatási eredmények híján nemrég még a HR-szakma nagy része is csak érdekességként tekintett, mára elkezdte átformálni a vállalatok mindennapjait – állítja Fehér Zsolt. – Átmeneti időszakba léptünk, melyben a vállalatvezetőknek és HR-vezetőknek egyelőre még a probléma felismerése is komoly nehézséget okoz, pedig a versenyképesség megőrzése érdekében minél hamarabb világos támpontokat kell találniuk a tehetségek, a jövő vezetőinek megtartásához.

Változó célok

A mai ösztönző-programok az előző generáció élet-, és munkastílusához igazodnak, amely a személyes célok és a karrier egyes lépéseit szigorú fontossági sorrendbe helyezi. Ebben a biztonságos, stabil rendszerben a mindenkori elsődleges cél teljes figyelmet élvez; ennek eredménye jellemzően az energiatakarékos munkavégzés és magánélet, vagy az előrejutás érdekében vállalt rengeteg pluszfeladat és túlóra. Ezt a keretet a munkaadó szoros ellenőrzés, hagyományos közösségépítés, illetve a munka és magánélet egyensúlyának támogatása révén igyekezett összetartó, ösztönző erővel feltölteni. „A mai fiatalokat láthatóan nem érdekli az empowerment, a munkakör-gazdagítás vagy a klasszikus csapatépítés, mert ők nem így képzelik sem a szakmai előrejutást, sem a közösségformálást. Számukra a munka és a magánélet egyensúlya nem cél, hanem a kiindulópont” – mutat rá Fehér Zsolt.

HBN