A Napló vendége Hamza Gábor: Jövőre 800 éves lesz Sámson

Hajdúsámson - Hajdúsámson Debrecenhez közel lévő, igen gyorsan fejlődő település a lélekszám tekintetében is.A település megyeszékhelyhez való közelsége is indokolja, hogy egyre többen választják a zajos és füstös nagyváros ellenében. Polgármesteri interjúsorozatunk múlt heti vendége Hamza Gábor, Hajdúsámson polgármestere volt.

Jelent-e terhet a városnak a gyors lakosságszám-növekedés?

Hamza Gábor: Ennek az oka, hogy a debreceni lakótelepekről, panelből „menekülnek” az emberek az agglomerációban lévő településekre, nem is az anyatelepülésre, hanem például Sámsonkert településrészünkre, ahol tízpercenként közlekedik az autóbusz oda, s vissza. Már 3500 lakosa van, akár önálló település is lehetne, de szinte összenőtt Sámsonnal, nincs értelme leválasztani. Fájó, de nem tudunk a lakosság igényeinek, különösen a Debrecenből érkezőknek - akik ott már hozzászoktak a fejlett infrastruktúrához - maximálisan megfelelni. Az utak és intézmények építése igen nagy gondot és terhet jelent, mivel ezek megvalósítási költsége milliárdos nagyságú. Egy 90 százalékos támogatottságú uniós pályázati lehetőség esetén is 100 milliós önerőt kellene biztosítani az önkormányzatnak, melyet a költségvetésünk nem bír el. Ezek megoldásához nagyobb állami segítség kellene.

Debrecen közelsége akkor áldás vagy „átok”?

Hamza Gábor: Kettős a helyzet Debrecennel kapcsolatosan. Több „köldökzsinórral” csatlakozunk a városhoz, számunkra fontos a közelsége. Nagy terhet jelent viszont, hogy a két várost összekötő főútvonal balkáni minőségű, keskeny, szinte méltatlan ahhoz, hogy egy nagyváros agglomerációjához tartozzon. A Debrecenből kiköltözők között van sok nem kívánatos személy is, így ez több munkát ad a rendőrségnek ,ami sajnos nincs. Érthetetlen számomra, hogy egy közel 14 ezer lakosú kisvárosban nincs legalább egy rendőrőrs, ami nélkülözhetetlen. Szükség lenne legalább tíz rendőrre, négy nyomozóra és a működésükhöz szükséges technikai eszközökre. A választási ígéret nem ez volt... Talán az idézőjelbe tett „átok” ide illene.

Van-e szándék a külterületek fejlesztésére?

Hamza Gábor: A szándék a város részéről megvan, szinte vért izzadunk, hogy a városi címnek megfelelővé fejlődjön a településünk. A településrészek annyira el vannak maradva, hogy szinte belátható időn belül nem tudom megmondani, lesz-e fejlődés. Sámsonkert az első, hiszen az a legkedveltebb; hat kilométerre van Debrecentől. A nagy lakosságszám és a gyereklétszám indokolná oktatási-nevelési intézmények építését, de sajnos azokhoz a kiírt pályázatokhoz, amelyekhez önerő szükséges, nem tudunk hozzátenni, a város gazdálkodása ezt nem teszi lehetővé.

A város hogyan tudja magát pozicionálni, a befektetőket odavonzani?

Hamza Gábor: A vállalkozások letelepedéséhez – a területen kívül – egyelőre csak adómentességet tudnunk adni. A Hajdúsámsont elkerülő út megépülése rendkívül fontos lenne, a debreceni Kassai úttól kezdve Sámsonkertig négysávos út haladna, onnan egy körforgalom irányítana tovább a felüljáróra. A városnak építeni kellene egy főteret, közösségi házat - ha ezek mind megvalósulnának, akkor a fiatal település, ahol évente 240-300 gyerek születik, s rendkívül olcsók az építési telkek; még vonzóbb lehetne. Sajnos azt kell mondanom, hogy Magyarországon az illetékesek nem figyelnek oda kellően a megyei szintű területi kiegyenlítődésekre a fejlesztések területén. Vannak megyék, vagy megyék részterületei, egyes városok, ahol magas szintű infrastrukturális, munkahelyteremtő fejlesztések valósulnak meg, de az országnak ez délkeleti része több tíz évvel el van maradva. Addig míg ez a politika, illetve a politikai hatalom függvénye lesz, sajnos évtizedekig így is maradhat.

A lakosságnak milyen kulturálódási, művelődési lehetősége van a településen?

Hamza Gábor: Nagyon nagy a lakosságunk kulturálódási, művelődési igénye, ezért minden lehetőséget igyekszünk megtalálni, hogy a sok fiatalt lekössük. Egyelőre az iskola aulája áll rendelkezésre, mert művelődési intézményünk nincs. Anno nagyáruházat építettek volna helyette. Az iskola udvarát használjuk rendezvényekre. A helytörténeti gyűjtemény, a múzeum működik. El kell mondanom, hogy jövőre leszünk 800 évesek, mert a dokumentumok szerint 1213 óta létezik Sámson. Jövőre tervezünk tehát nagy ünnepséget. Megünnepeljük, hogy Sámson nem tűnt el az évszázadok alatt annak ellenére, hogy mindig nagyon szegény település volt, sújtotta a török idő, a tatárjárás, hol egyik, hol másik birtokhoz tartozott, de az élni akarás, az összetartozás mindig meghozta a megmaradás gyümölcsét. A közel 14 ezer lakosú fejlődő városban élő lakosságból 12 ezer a 62 éven aluli, tehát fiatal, munkaképes, szorgalmas nép él itt Debrecen szomszédságában, akik sokkal jobb életkörülményeket érdemelnének. Az évtizedek rossz politikai döntéséből eredő elmaradásokat, csak hosszú idő alatt lehet pótolni. Jelenleg is azon dolgozunk, hogy a fejlett Debrecen nagyvárosnak a méltó szomszéd települése legyünk.

Barak Beáta