Doktor Zsivágó

A poétikus és lenyűgöző „mozi” volt David Lean alkotása a Föld-golyónk eme részében a tiltott gyümölcs csempész izgalmát is kínálta a rajongóknak. S ha akkor még a film nem is, de a zenéje – Maurice Jarre készítette – mindenképpen átlopakodott a vasfüggönyön.
Milliók titkaként vert édes visszhangot a fiatalok szívében s táplálta valami szomorú reménnyel őket, könnyel nehezítve nem egyszer a szempillájukat. Az utóbbinak tanúja is voltam Lublinban. Fiatal értelmiségiek körében magam is megtapasztaltam az érzékenység szinte tapintható szívdobogását. Hallgatták, hallgatták bánatuk ködébe merülve, a többit meg hozzáképzelték a muzsikához. Azóta persze sokat változott a világ.
Az oroszok is megcsinálták tévé adaptációjukat. Sajátjukként, értve azt is, ami más előtt talán rejtve marad. Igaz, a feldolgozáson itt-ott még rajta volt a Mosz-film „kezenyoma” s az értelmezések árnyékaként odasűrűsödtek a túlságosan is valóságos átköltések.
A Duna televízió folytatásokban vetítette nem olyan régen, s bár a feldolgozás teljességre törekedett a részletek hosszadalma nemigen fogta össze
Paszternak regény-finomságát is. S aztán, szinte még ennek a lábnyomába lépve újévi örömként kínáltatott fel az angol feldolgozás. A tévé két részre tagolta az epikát, szombat és vasárnap estére időzítve – s utólag már teljes bizonyosággal mondhatjuk – a látvány élményét. Az alkotók s főként a rendező Giacomo Campiotti – sajátságos nézőpontból értelmezték Paszternák művét.
A szerelem „többszögének” a nézőpontjából közelítettek a történethez s ennek szelíd vagy éppen viharos drámai feszültségében fogták egybe a történelmet, s amíg a szenvedések és az öröm őrtüzeinél időztek a háttérhez odarajzolták, illetve abban elevenítették meg a kort, a történelmet, amely olyan kíméletlenül, már-már barbár önkénnyel szólt bele az érzéseikbe.
Ezúttal Lara Antipova – Keire Knightley – emeltetett első helyre a népes szereplőgárdából. Az ő szeme tükrének a sugárzásában magasztosult fel Zsivágó s bukott el Komarovszkij netán Sztrelnyikov.
Miközben neki és általa készült már az ő halhatatlansága. Nyilván a Lara-versek mítoszából nőtt ki Doktor Zsivágó is. Így próza-mivolta ellenére is költészet, a fájdalom és szenvedés ölelkező ríme, amit a doktor olyan intenzíven él át, hogy végül belehal...

Boda István
[email protected]