Helyi közélet

2008.05.07. 14:07

A beteg fizet, a társadalombiztosító nem finanszíroz

<p>Debrecen - A tavalyi esztendőben, az Európai Unióban 1, 9 millióan, míg Magyarországon 70 ezren haltak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben. Hazánkban évente közel húszezer akut szívinfarktussal lehet számolni, mely még a kelet-európai átlagnál is rosszabb. Ez a szám megfelelő odafigyeléssel, életmódváltással drasztikusan csökkenthető lenne.</p>

Az országhatárainkon belül is tapasztalhatók különbségek: Magyarország dél-nyugati és észak-keleti részében a népességre kivetített halálozások száma magasabb, mint a többi régió átlaga. Hazánkban, e tekintetben Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jegyezték fel a legkedvezőtlenebb adatokat.

A “szerencsésebbekhez” tartozik Baranya, Vas, Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye, illetve Budapest, jellegzetesen azok a régiók, ahol jól kiépített szívcentrumok várják a betegeket- hangzott el azon a tájékoztatón, amelyet a Kardiológusok Kongresszusának megnyitója alkalmából rendeztek.

A ma kezdődő esemény egyik fontos témája a koszorúerek számítógépes vizsgálatának bemutatása (coronaria CT), amely áttörést jelenthet a szívbetegségek korai felismerésében. ugyanakkor bizonyos esetekben kiválthatja a szívkatéterezést.

A Cardio-CT berendezés néhány másodperc alatt teljes képet ad magáról a szívről, majd a számítógépes analizálás után a koszorúér szűkületek azonosításán kívül lehetőség nyílik a pitvarok, kamrák, a vénás és artériás rendszer térbeli leképezésére is.

A vizsgálat teljesen fájdalommentes, nem okoz bezártság érzést, a szív terhelése nélkül, nyugalmi állapotban ambulánsan elvégezhető. Amennyiben a lelet negatív, úgy a koszorúér-betegség, illetve az infarktus veszélye 96-99 százalékos valószínűséggel kizárható.

Dr. Forster Tamás, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a katéteres vizsgálatot kiváltó eljárást a nagyobb hazai szívcentrumokban már sikeresen alkalmazzák, azonban nagyon nagy gondot jelent, hogy a társadalombiztosítás nem téríti meg a beavatkozás költségét. Így a közel 160 ezer forintos vizsgálati díj a beteget terheli.

 

A dohányzás veszélyeiről

 

A kongresszus fontos küldetése, hogy felhívják a figyelmet az aktív, valamint a passzív dohányzás veszélyeire. Köztudott - tette hozzá az elnök -, hogy ez az egyik legfontosabbnak tartott rizikófaktor nagyban hozzájárul a szív és érrendszeri betegségek kialakulásához.

A kezelés és a bevétel aránya
Mintegy 220 milliárd forint bevétel származik a dohányáru forgalmából, azonban e káros szenvedély okozta megbetegedések kezelése ennek duplájába kerül - mondta Kiss Róbert Gábor, a társaság főtitkára .
Napjainkban minden ötödik emberhalálért ez a "csendes" gyilkos felel. A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív- és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelős.

Mint mondta Kiss Róbert Gábor, a kongresszuson külön szekcióülésen a Magyar Tüdőgyógyász Társasággal közösen egy hosszú távú stratégiát kívánnak kidolgozni, melynek segítségével szeretnék meggyőzni az embereket az életmódváltás előnyeiről.
Ugyanakkor jó döntésnek tartják, miszerint a kormány is csatlakozni kíván ahhoz az európai uniós ajánláshoz, amely korlátozná a dohányzást a nyilvános zárt helyeken.

 

Ötvenéves a pacemaker

Érdekesség
Világviszonylatban 1958-ban végezték el az első pacemaker beültetést, amely Ake Senning szívsebész nevéhez fűződik. A 43 éves beteg haláláig /2001/ mintegy 25 pacemakerrel kapcsolatos műtéten esett át. Ez idő alatt a páciens egymilliárd szívütését egyre korszerűbb, méretében egyre kisebb eszköz koordinálta.

 

Magyar Kardiológusok Kongresszusán külön blokkban foglalkoznak a szív elektromos terápiájával, a pacemaker kezeléssel, amely ebben az évben ünnepli ötvenéves évfordulóját. Ez nem csak a szakma, hanem a betegek szempontjából is fontos előrelépést jelent.

Külön kuriózumnak számít, hogy a részvevők megtekinthetnek egy kiállítást, ahol nyomon követhetik a pacemakerek fejlődésének történetét.

A szimpózium keretén belül ugyanakkor bemutatják azt a 80 éves hölgyet, akinek hazánkban jelenleg a legrégebben, mintegy negyven esztendeje ültették be az első pacemakert.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában