Hatan alszanak két nagyobb ágyban

Bátyjukat, a helyi ifiben focizó 15 éves Sándor Tamást egy műbőr focival, egy lokis sállal és egy Sándor Tamás feliratú mezzel lepték meg.

A 16 éves Jocót és a 20 éves Renit nem tudtuk megkérdezni, mert szombati látogatásunkkor nem voltak otthon. A lány főiskolás, és szabad idejében dolgozik, hogy eltarthassa magát. A szülők elváltak, az apától nem kapnak segítséget.

A hattagú család havonta 59 ezer 600 forint családi pótlékot és 9 ezer 600 forint önkormányzati lakástámogatást oszt be. Utóbbiból 2,5 ezret vissza kell adni lakbérre. Az áramszámla havi 4300 forint.

A falu szélétől a házig körülbelül két kilométer földút vezet, melyen az iskolabusz vág nyomot. – Tessék vigyázni, mert az atjó frissen van festve, figyelmeztett Tamás, aki a Povolnyban tanul, szobafestő lesz. Kollégista, és nagyon tud spórolni. Van úgy, hogy a 3-4 ezer forint, amit Debrecenbe indulva a zsebébe tesz, több hétig is ott lapul.

Bátyja, Jocó ugyanott, ugyanerre a szakmára készül. Legidősebb testvérük, a Bojtos Katalin első házasságából származó Renáta az egészségügyi főiskola hallgatója, laborasszisztensnek készül.
Villanyuk van, vizet a kútból húznak – fürdőszobára tehát ne gondoljunk. Ha a 43 éves édesanya gyakran sütne – mert a gyerekek szeretik az édeset – többször kellene gázpalackot cserélni is.

Spórolva kitart akár két hónapig.
Fűtés szezonban, ha mindenki hazatér, hatan alszanak egyetlen szoba két nagy ágyában, a többi helyiséget nem fűtik. Az édesanya bármikor örömest vállal napszámos munkát. – Az is jó, hogy akkor emberek között vagyok egy kicsit. De ritkán van alkalom – jegyzi meg. Jocó és Tamás szintén megragad minden lehetőséget, hogy pénzt hozzon a konyhára.

Segítenek a barátjuk édesapjának, aki aztán kölcsön adja a szekeret az erdei fagyűjtéshez. (Az erdőbirtokos engedélyével teszik.) Ennek köszönhető, hogy van mit a kályhába rakni.

Nem fáznak tehát, és a lelki melegség sem hiányzik, de szinte szívszorító nélkülözésben élnek. Azt reméljük, hogy olvasóink adományai révén idén lesz egy gazdag, emlékezetes karácsonya a szelíd mosolyú kislányoknak, és a felnőttekre szabott terheket viselő nagyobbaknak.

Aki segíteni akar

Egyetlen kabát, cipő, kisautó sem kallódik el azon holmik közül, amelyeket a következő két hét során olvasóink elhoznak a Naplóhoz. Három vidéki családnak gyűjtünk, s minden karácsonyi adományt a Napló munkatársai visznek el a címzettekhez december 21-én.

Sokak számára már ismerős a történet, hiszen idén ötödik éve fogadjuk a jobb módú magánszemélyek és a jótéteményre nyitott vállakozások adományait. Többgyermekes, nélkülözve élő családok történetével találkoznak a következő napokban e hasábokon.

Megismerhetik őket fényképről,a gyerkek elmondják ajándék-álmukat, a szülők pedig azt, mi hiányzik leginkább a háztartásból. Aki segíteni akar, kérjük, figyeljen erre.

Elfogadunk természetesen használt ruhákat, játékokat, háztartási eszközöket, de csak olyankokat, melyek ajándékként még megállják a helyüket. Nem szeretnénk poros padlásokról, dohos pincékből zsákokba gyömöszölt „adományokat” keverni a mások által szépen csomagolt, valódi értéket képviselő tárgyak közé.

Kérjük, tegyenek mindent nyitható dobozba, hogy átvételkor belepillanthassunk, és még a jelenlétükben le is zárhassuk. A dobozokban kedvük szerint elhelyezhetnek üzeneteket.

A korábbi hagyományoknak megfelelően a pénzadományokról átvételi elismervényt adunk, illetve befizethetik vagy átutalhatják a mellékelt grafikán látható számlaszámra. Az adománygyűjtés állásáról a rendszeresen beszámolunk.