Hektikus nyarak és enyhe telek jönnek: hozzá kell szoknunk a szélsőségekhez

– 2020 a Földön 2016-tal együtt, Európában pedig egyedülállóan a legmelegebb év, míg Magyarországon a 2000 és 2020 közötti meleg évtizedek esztendői között is csupán a hatodik helyet foglalja el a sorban, amióta rendszeres mérések folynak. Globálisan 0,3 fokkal haladta meg az 1981–2010-es évek átlaghőmérsékletét, de voltak olyan helyek, például az északi sarkkör térségében vagy Szibériában, ahol jóval többel. Ez utóbbi helyen nagy területeken három fokkal volt magasabb az évi átlag hőmérséklet – válaszolta a Napló kérdésére Lázár István, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, aki azzal folytatta, hogy

a legutóbbi három évtized mindegyike melegebb volt, mint bármelyik korábbi évtized a hőmérsékleti adatok feljegyzésének kezdete, azaz 1850 óta.

Magyarországon az évek, évszakok, hónapok átlaghőmérséklete, ha nem is nagy mértékben, de emelkedni fog. Nálunk a kritikus tényező a csapadék mennyisége, illetve annak eloszlása. Hazánk klímaforgatókönyvét a modellfuttatások jelen pillanatban úgy vizionálják, hogy ha egy picit is, de emelkedik a csapadék éves mennyisége.

Az európai adatoktól eltérően a múlt év Magyarországon tehát nem tartozott a kiemelkedően meleg évek közé. A 2020-as esztendő időjárásmenetét Lázár István a következőképpen elemezte: – Az évkezdet enyhe volt, majd utána jött egy aszályos, egyben relatíve hűvös tavasz. Ezt követte egy szélsőséges csapadékeloszlású nyár, majd egy enyhe ősszel és decemberrel zártuk az évet. Visszatekintve az elmúlt nyárra, nem voltak tikkasztó hőségek, és csupán négy alkalommal, július 28-án és 30-án, valamint augusztus 8-án és 30-án érte el vagy haladta meg a napi átlaghőmérséklet a 25 Celsius-fokot. A legmelegebbet augusztus 30-án Mezőkovácsházán mérték, 37,4 fokot mutatott a hőmérő. Az elmúlt tél 1901 óta a harmadik legenyhébb tél volt. Ha 1901-től bármelyik hónapnak, évszaknak is nézzük az átlaghőmérséklet-változását, egyértelműen emelkedő a trend. Ez a téli időszakban 1,27 Celsius-fok.

A szakember leszögezi, hogy persze vannak extrém hidegek, vagy extrém meleg időszakok, viszont ha a trendet nézzük, akkor egy monoton növekvő értéket látunk. Ez egyértelműen jelzi a klímaváltozás tényét és hőmérsékleti irányát.

– A geológusok úgy tartják, most is jégkorszakban, pontosabban két eljegesedés közötti meleg időszakban vagyunk – folytatja Lázár István. – Ez viszont nem indokolja azt, hogy 120 év alatt globálisan egy fokot melegedjen az átlaghőmérséklet.

„Hiába kerülgetjük a forró kását, a melegedés mértékét egyértelműen az antropogén hatás okozza. Ebben pedig leginkább ludas a szén-dioxid-kibocsájtás, ez kerül óriási mennyiségben az üvegházhatású gázok közül a légkörbe.”

– Az egy utópia, hogyha egyik pillanatról a másikra megszűnne a szén-dioxid légkörbe juttatása, megállna a hőmérséklet emelkedése, hiszen a légkörnek van egy tehetetlensége, tehát egy ideig még melegedne a Földünk. Hogy egyáltalán meddig tart ez a folyamat, egyelőre nem lehet tudni. A klímaváltozással foglalkozó tudósok azt mondják, hogyha a melegedés mértéke az 1800-as évek közepéhez mérve globálisan meghaladja a 3 fokot, az már kritikus. Most 1 foknál tartunk. Amennyiben túljutunk a 3 fokon, annak a jelenlegi tudásunk szerint visszafordíthatatlan következményei lesznek. Ezekről csak annyit, hogy a jelenlegi 1 fok hőmérséklet-emelkedést szélsőséges időjárási jelenségek, pusztító viharok, hőhullámok, extrém hidegbetörések, szűnni nem akaró esőzések vagy éppen időben meg nem érkező vagy évekre elmaradó esők jelzik.

Európában a jelenlegi számítások szerint a sarkvidékhez közeli területeken és a Földközi-tenger térségében változhat legjobban az éghajlat. A sarkvidéken enyhébbek lehetnek a telek, míg a mediterráneumban forróbbak és aszályosabbak a nyarak.

2100-ig egy újabb fokkal

A Naplóhoz is eljutott az egyesült királyságbeli meteorológiai szolgálat napokban publikált informatív diagramja, ami 1851-től 2020-ig hasonlítja össze minden egyes év, illetve azon belül a hónapok hőmérsékletét. Ezen látható, hogy az utóbbi húsz, de még inkább az elmúlt tíz év minden idők legmelegebb évtizede volt.

– A Magyarországon várható változásról szólva első pillantásra jól hangozhat, hogy az éves csapadékmennyiség kicsit emelkedik – tér rá az egyetemi adjunktus a Kárpát-medencében várható éghajlatváltozás tendenciájára, amelyre a csapadékmennyiség kismértékű növekedése mellett folyamatos melegedés lesz a jellemző. – A csapadéknak viszont az éven belüli eloszlása változni fog. A nyári esők hektikusabban érkezhetnek, egyre több és egyre hosszabb aszályos, hőhullámos időszakokra lehet számítani. Ha pedig esik, akkor sok özönvízszerű felhőszakadás fog bekövetkezni. A teleink enyhébbek és csapadékosabbak lesznek, de mivel magasabb lesz a hőmérséklet, kevesebb hó hullhat. Az éves átlaghőmérséklet a jelenlegihez mérten 2100-ig egy fokot meghaladó mértékben emelkedhet. Ez természetesen nem fogja kizárni azt, hogy a következő évtizedekben is legyenek akár rendkívüli hideg telek, hóviharok, mint ahogy bekövetkezhetnek hűvös és csapadékos nyarak is. Ez belefér abba a tendenciába, ami szerint a Kárpát-medence éghajlata egyre inkább hajlamos lesz a szélsőségekre.

Kovács Zsolt