A Debrecen 2030 program sikerre van ítélve

– A megbeszélést a BMW-gyár építésére vonatkozó projektnyitóval kezdtük és haladtunk az egyre tágabb környezet felé. Két évvel ezelőtt, amikor a BMW úgy döntött, Debrecenbe helyezi következő gyárát, akkor azt mondtuk, nézzük meg, hogyan lehet egy ilyenfajta nagy technológiai cég megjelenését maximálisan kihasználni – mondta a miniszter, aki emlékeztetett, a BMW-beruházás kapcsán döntöttek a teljes régió fejlesztése mellett, ennek eredményeként született meg a kreatív régióstratégia, amit a kormány a D2030 stratégiával együtt elfogadott.

Palkovics László arról is beszámolt, hogy Papp László polgármesterrel áttekintették a Debrecen 2030 stratégia feladatait, szó esett az infrastruktúra-fejlesztésekről, a szükséges oktatási és kulturális környezet kialakításáról, valamint beszéltek a Debreceni Egyetem feladatairól. – Arról is szó volt, hogyan helyezzük át a Természettudományos Múzeumot Debrecenbe. Beszéltünk arról, hogyan tudjuk azokat az elemeket, amelyek Debrecent a régió központjává teszik, az elkövetkező időszakban továbbvinni, ehhez kapcsolódik a repülőtér komoly léptékű fejlesztése is – részletezte a miniszter. A második megbeszélésen már a tágabb környezet, a megye került a fókuszba. A megyében kiemelt terület az infrastrukturális fejlesztés, valamint a hajdúnánási MotoGP-pálya építése.

– Az előttünk álló tíz évre is kitekintettünk, megnéztük, milyen források állnak rendelkezésünkre az elkövetkező időszakban. Együtt megállapítottuk, a következő tíz év olyan mennyiségű forrást tartalmaz – legyen ez az európai uniós vagy a magyar költségvetés, vagy egy új elemként megjelent, új generációs EU-s költségvetés –, hogy csak ha nagyon akarjuk, akkor tudjuk ezt elrontani, de nem akarjuk. IIyen értelemben a „kreatív régió” kezdeményezésünk, ezen belül a Debrecen 2030 program sikerre van ítélve – mondta Palkovics László.

Papp László, Debrecen polgármestere a D2030 program jövőjéről számolt be, mint mondta, a folyamatok a júniusi bejelentéssel nem álltak meg, a 2021-re tervezett projektek vonatkozásában komoly előrehaladás van. – A támogatási szerződések megkötése folyamatban van, hiszen a 2021-es központi költségvetés tartalmazza azokat a forrásokat, amelyeket a Debrecen 2030 program a jövő évre datál. Több projekt esetében elindítottuk a szükséges közbeszerzési eljárásokat annak érdekében, hogy a következő év elején már el tudjuk kezdeni a kivitelezési munkálatokat – közölte a polgármester. Papp László arról is beszélt, hogy a gazdaságfejlesztési folyamatoknak kéz a kézben kell járniuk a város-és térségfejlesztési folyamatokkal, így a város közlekedési rendszerének fejlesztése prioritást érdemel, ebben jelentős szerepet kapnak a vasútfejlesztések. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet fejlesztése egy fontos eleme a D2030 programnak, az értékelés során megállapították, hogy a projektek időben vannak. – További nagyon fontos fejlesztési fókuszterület a déli iparterület, ez is egy lényeges eleme volt a mai tárgyalásainknak. Látható az, hogy Debrecen iránt a gazdasági szereplők érdeklődése a koronavírus-járvány ellenére sem csökken, jelenleg közel hatvan befektetési tárgyalást visz a város és az EDC – osztotta meg Papp László. Mint mondta, a déli iparterület iránti érdeklődés miatt a fejlesztése részben a D2030 program, részben pedig a 2021-27-es európai uniós fejlesztési ciklus forrásaiból felgyorsítást igényel. – Kalkulációkat végeztünk, hogy az eddig megvalósított ipari infrastruktúra meddig tudja kiszolgálni a betelepülő vállalkozásokat. Azt látjuk, hogy most már el kell kezdeni a kapacitások növelésének előkészítését, legyen szó elektromos kapacitásról, vízi közműről vagy gázszolgáltatásról – mondta.

Papp László arról is beszámolt, hogy a 2021-es feladatok közé tartozik a debreceni főpályaudvar tanulmánytervének elkészítése, valamint a keleti elkerülőé, kiemelt feladat a Civaqua-program, továbbá napirenden van a 471-es számú főút fejlesztésének folytatása és a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése is. – A Debrecen 2030 program az eredeti terveknek megfelelően halad, számítunk a kormány támogatására – mondta.

Autópályát is építenek

Kósa Lajos országgyűlési képviselő hangsúlyozta, tíz évre tervezni egy város életében szükséges, viszont kellően rugalmasnak kell lenni, hiszen nem látjuk előre, hogy a tíz év alatti folyamatok milyen lehetőségeket nyitnak meg Debrecen számára. Kósa Lajos azokról a programelemekről beszélt, amelyek még nem szerepeltek a 2030-as elképzelések között, de beillesztik a fejlesztésbe, az egyik ilyen elem a hajdúnánási MotoGP-pálya építése. – Ez olyan fejlesztésekkel jár, ami érinti a debrecenieket és a régiót. A MotoGP-pálya megközelítésének biztosításához szükséges az M3 és M35-ös autópályák elválási csomópontjánál kiépíteni a teljes leágazást, ez az jelenti, hogy lesz autópálya-összeköttetés Debrecen és Nyíregyháza között – tudatta az országgyűlési képviselő. Hozzátette: – A kormány úgy döntött, hogy az agrár felsőoktatást jelentősen átszervezi, ennek kapcsán Debrecennek is nagyon komoly feladata lesz. Kezdeményeztük azt, hogy figyelve a mezőgazdasági fejlesztési igényekre, a Debreceni Egyetemen állatorvosi kar alapítása szükséges – mondta. A karon az állatorvosi hatósági feladatokat ellátó szakembereket képeznének, illetve olyan élelmiszermérnököket, akik az innovációban tudnak szerepet játszani. – Mi a haszonállat-gyógyászatra gondoltunk. Miután a kormány azt a döntést hozta, hogy Debrecenben építi meg 55 milliárd forintból a Nemzeti Oltóanyag Gyárat és az állatgyógyászati oltóanyag előállítása tulajdonképpen ugyanolyan műszaki paraméterek igényel, mint az embergyógyászati, ilyen értelemben Debrecenből kezdeményezve ezt a piaci rést is be tudjuk tölteni – fogalmazott. Kósa Lajos végezetül elmondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy Debrecen fejlődése ugyanolyan ütemben – vagy még nagyobb ütemben – folytatódjon, mint ahogy az elmúlt huszonkét évben megtapasztaltak a debreceniek.

KD