Enyhe tél, kullancsoktól burjánzó tavasz

Ha csak rágondolok a kirándulás szóra, orromba szökik a fák lombjai alatt rekedt erdőillat, szemem elé törpül hegymagasból a vég nélküli táj, szinte érzem, ahogy a hajamba kap a meleg nyári szél, és a bőrömbe kapaszkodik egy kullancs. A természetbe hívogató jó időhöz, a túrákhoz, a számos pozitív élmény mellett, kötődik a vérszívók elleni védekezés gondolata is, hiszen a kullancsok a tavaszi hónapokban a legaktívabbak, és az enyhe tél – mint amilyen a mögöttünk álló volt – kedvez a szaporodásuknak. 

A közönséges kullancs hazánkban gyakori, legnagyobb számban, az erdőkben, valamint bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő.

Emellett városi környezetben is megtalálható, különösen az összefüggő növényzettel borított területeken: parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák, macskák, de akár különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén is bekerülhet – tájékoztatta a Naplót a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal.

Nem mind fertőz

A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatójából kiderül, a kullancsok számos kórokozót hordozhatnak és terjeszthetnek, amelyekkel vérszívásuk során az embert is megfertőzhetik. E betegségek közül a leggyakoribb a vírusos agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Korábbi hazai felmérések alapján az előbbit Magyarországon a kullancsok 0,05 százaléka hordozza. A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban az Európai Betegségmegelőző és Járvány­ügyi Központ tájékoztatása szerint a kullancsok 12 százaléka képes továbbadni.

Vírusos agyvelőgyulladás esetén a megfertőzött betegeknél az 5–14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, és teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet, hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. Ilyenkor kórházi ellátás szükséges.

Specifikus terápia ellene nincs, azonban ez a fertőzés védőoltással megelőzhető. 

Lyme-kór esetén a leggyakoribb klinikai tünet a vándorló bőrpír, amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széleken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de jelentkezhetnek más tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat) is. A Lyme-kór antibiotikummal jól gyógyítható. – Megyénkben az elmúlt években Lyme-kór-megbetegedés évente átlagosan 20 esetben történt. Vírusos agyvelőgyulladás 2018-ban és 2019-ben 1-1 esetben fordult elő, 2020–21. évben viszont egyáltalán nem volt – felelte kérdésünkre a megyei kormányhivatal.

Megelőzhető a baj

A kiszáradásra érzékeny kullancsoktól úgy óvhatjuk a lakókörnyezetünket, ha rendben tartjuk portánkat, ritkítjuk az aljnövényzetet, metsszük a bokrokat. Rendkívül fontos a házi kedvenceink védelme is, hogy ne hurcolják be az udvarunkra e rovarokat. 
Kiránduláskor érdemes a testet – különösen a lábakat, illetve kalappal a fejet-nyakat – elfedni. A napfényt nem kedvelő vérszívók az aljnövényzetből mászhatnak ránk, és a hajlatokban találják meg a legmegfelelőbb célpontot, csípésük teljesen fájdalommentes. Számos riasztószer kapható a patikákban, drogériákban minden korosztály számára. Alkalmazásuk során érdemes betartani a hatóidőt. Hazatérve alaposan vizsgáljuk át a teljes bőrfelületet, s ha kullancsot találunk, mihamarabb távolítsuk el, ezzel csökkenthetjük a kórokozó átvitelének esélyét.

Az agyvelőgyulladás szempontjából 4-6 óra, a Lyme-betegségnél 24 óra számít biztonságos időnek.

Dr. P. Szabó Gabriella úgy tapasztalja, ettől a művelettől sokan ódzkodnak, pedig a gyógyszertárakban vásárolható kullancskiszedő kanállal vagy egy egyszerű szemöldökcsipesszel pillanatok alatt elvégezhető. A debreceni 22-es körzet házi gyermekorvosa felhívta a figyelmet arra, hogy az állat potrohának sérülését kell elkerülni, nem gond, ha a szájszerv egy része a bőrben marad, azt – akárcsak egy szálkát – napokon belül probléma nélkül kilöki a bőr. A csípés helyét minden esetben fertőtleníteni kell – javasolta a doktornő.

HaBe