Még ma is rengeteg a tévhit az inzulinrezisztenciával kapcsolatban

Ma Magyarországon minden második ember túlsúlyos és minden harmadik elhízott, ennek pedig 90 százalékban a túlevés és a mozgásszegény életmód az oka. A jelenség eredményeképpen egyértelműen kijelenthető, hogy manapság sokkal több inzulinrezisztens ember él hazánkban, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A betegség nőket és férfiakat egyaránt érint.

A szakember az előadás kezdetén ismertette a szénhidrátok alapvető jelentőségét a táplálkozásban. Elmondta, egyebek mellett a gondolkodás, az izomműködés, az ideg- és az izomrendszer, valamint az anyagcsere-­folyamatok szempontjából is fontos szerepe van. A szénhidrát a sejtekhez az inzulin segítségével jut el. A különböző tápanyagokból az emésztéskor a gyomorban és a vékonybélben elemeire bomlanak a szénhidrátok, és a véráramba jutnak. Később a hasnyálmirigyből az inzulin a véráramba kerül, és segít a vércukornak a sejtekbe jutni.

Kiemelte: a vérben lévő cukor tönkreteheti az erek belső falait. A teljesen elhanyagolt, cukorbetegségbe torkolló inzulinrezisztencia hasi elhízáshoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, daganatos betegséghez is vezethet. Az inzulin fontos hatása, hogy csökkenti a vércukor szintjét a vérben. Az inzulin a testünkben végbemenő építési, raktározási, növekedési folyamatokat irányítja, valamint felelős a szaporodásért és az agyi kognitív funkciókért is.

A vércukorszint mérése orális glükóztolerancia-teszt­tel (OGTT) történik, minden esetben éhgyomorra. A páciensnek egy 75 gramm glükóz tartalmú folyadékot kell meginni, majd ezt követően különféle időközönként vért vesznek tőle. Fontos tudni, hogy többek között a hormonok, a stressz, a fogamzásgátlók, a D-vitamin, a pajzsmirigyhormonok, a gyógyszerek, a betegségek és bizonyos ételek is befolyásolhatják az értéket.

Miért hízik el?

A tesztet ajánlott és szükséges elvégezni többek között, ha hat mmol/l a vércukorérték, ha a HgbA1c szűrővizsgálati eredmény 5,6 százalék feletti értéket mutat, ha a vizeletben fehérje, cukor, keton található, ha valakinél korábban gesztációs diabéteszt állapítottak meg, esetleg cukorbetegséget megelőző állapotot diagnosztizáltak, ha a családban egyenes ági rokonok között 2-es típusú diabétesz fordul elő, illetve ha a BMI, vagyis a testtömegindex 30 feletti.

A szakember ismertette az inzulinrezisztencia jeleit is.

Ide sorolta a hasi hízást, a fogyási nehézséget, az édesség utáni csillapíthatatlan vágyat, a szénhidrátfüggőséget, az éhségrohamokat, a nyugtalanságot, az indokolatlan feszültséget, a remegést, a szapora szívverést, a verejtékezést, a vérnyomásesést vagy -emelkedést, az étkezés utáni fáradtságot, az álmosságot, a feledékenységet, a romló figyelmet, a hangulatingadozást, az ingerlékenységet, a depressziót, a szikralátást, valamint néhány bőrtünetet is, így a fekete elszíneződést, a bőrnövedékeket, az aknét, a kopaszodást és a fokozott szőrösödést.

Kitért arra is, hogy miért hízik el egy inzulinrezisztens páciens. – Abban az esetben, ha magas, főként gyorsan felszívódó szénhidráttartalmú ételt eszik, akkor azonnal felmegy a cukra és az inzulinja, majd az hirtelen leesik. Ekkor remegni kezd, szédül, ideges, verejtékezik, ugyanakkor ha újra szénhidrátot vesz magához, akkor elmúlnak a kellemetlen tünetei. Ismételt étkezés után újra átéli, majd megint éhes lesz. Éppen ezért kizárt dolog, hogy az állandó evés következtében valaki ne hízzon el – mondta, hozzátéve, el kell kerülni a gyorsan felszívódó szánhidrátokat az érintetteknek. Mint mondta, másik oka lehet a hízásnak, hogy az inzulin mint raktározó hormon állandó jelenléte miatt nem következik be a zsírbontás a szervezetben. Az inzulinrezisztencia kezelését illetően a százhatvan grammos diétát emelte ki, hozzátéve, nem kell minden inzulinrezisztensnek fogynia.

BBI