Ijesztő külsejű, de ártalmatlan az óriás tőrösdarázs

– Őshonos fajról van szó, amely a legnagyobb darazsunk is egyben, nem összekeverendő a szintén nagy méretű, „klasszikus” fekete-sárga csíkozású lódarázzsal, amely darázsfészket építve, államban él – szögezte le Váradi Zoltán, a Természettár vezetője, akit a városban most gyakran előforduló tőrösdarazsakról kérdeztünk. Mint mondta, május végén, június elején jelennek meg, de pár hét múlva már nem találkozunk velük, hiszen életciklusuk rendkívül rövid.

Ne bántsuk őket!

A város azon pontjain láthatjuk ezeket a darazsakat, ahol valaha hatalmas fák álltak, azok tuskói körül zümmögnek. Először a hímek jelennek meg, később pedig a még náluk is nagyobb nőstények. – Egyrészt azért nem szabad kárt tennünk a tőrösdarazsakban, mert ártalmatlanok: nektárral táplálkoznak, és az emberre nem veszélyesek.

„A hímek azért repkednek ilyen „vadul”, mert egyszerűen szerelmesek, keresik a párjukat.”

Miután gondoskodnak az új generációról, a kifejlett egyedek (hímek és nőstények) elpusztulnak – részletezte Váradi Zoltán. Hangsúlyozta, nem véletlen, hogy a fatuskók környékén döngicsélnek a méretes darazsak, petéik ugyanis a föld alatt fejlődnek, bizarr módon. – A nőstény tőrösdarázs nem a földbe vagy a tuskó kéregrészébe rakja be a petéket, hanem megkeresi a tuskóban fejlődő orrszarvúbogarak lárváit, és azokba helyezi el saját petéit. Kissé horrorisztikus a folytatás: a pete kikel a lárvában, felfalja az eleven orrszarvúbogár-lárvát – részletezte a szakember. Szavai szerint a tőrösdarázs természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Sok évvel ezelőtt gyakorta jelentek meg ­rossz hangvételű tudósítások, amelyek „halálos mérgű” darázsként emlegetik ezt a fajt, ez azonban tévhit. – Mint említettem, kizárólag nektárral táplálkoznak, és rövid életciklusuk miatt nem sokáig „ijesztgetnek” bennünket – mondta Váradi Zoltán.

A tőrösdarazsat impozáns mérete mellett a sötét potrohán szinte világító sárga, négyzet alakú mintázatáról lehet legkönnyebben felismerni.

BD