Háború zajlik a virágágyásban

A kertben vagy az udvarunkon mindig vannak olyan „társbérlők”, amelyeket nem látunk szívesen. Ilyenek a levéltetvek, hazánkban rengeteg fajuk él. – Egyik sem fogja magát belopni a szívünkbe, ugyanis kárt okoznak a növényeinkben. Szúró-szívó szájszervükkel elszívogatják a növények nedveit – mondta Váradi Zoltán, a Természettár vezetője, majd kiemelte: vannak olyan élőlények is, amelyek falánk levéltetű-pusztítók.

– A hétpettyes katicabogárnak például nemcsak a kifejlett példánya, de annak lárvái is nagy étvággyal fogyasztják a leveleken tanyázó bosszantó kártevőket, már amennyiben lehetőségük nyílik a falatozásra – tette hozzá. A levéltetvek megjelenése után sokan számítanak a katicabogarak felbukkanására is.

Ám először nem őket fogjuk észrevenni, hanem a mindig szorgos hangyákat, amelyek föl-le szaladgálnak azokon a növényeken, amelyeken a kártevőket találtuk.

„De jó, végre itt a hangya, elviszi a levéltetveket!” – örülnek sokan az apró rovaroknak, abban bizakodva, hogy azok majd elpusztítják a kártevőket. – Ez azonban nem így van. A hangyák ugyanis gyakorlatilag háziállatként „tartják” a levéltetűtömeget, mert a levéltetvek az anyagcsere-folyamatuk során kiválasztanak egy rendkívül cukros oldatot, amely ízlik a hangyáknak – taglalta Váradi Zoltán. – Odamennek a tetvekhez, és csápjaikkal megcsiklandozzák őket, azok pedig „megajándékozzák” a hangyákat egyetlen csepp, édes oldattal, amelyet a hangyák előszeretettel fogyasztanak – hívja fel a figyelmet az érdekes tényre.

Mint említette, a hangyák nagy becs­ben tartják a levéltetveket, és igyekeznek megvédeni őket más, olyan élőlényektől, amelyek támadnák azokat, így a katicabogártól is. A hangyák nagy kolóniában élnek, és szoros összefogással lépnek fel a katicabogár ellen. Rágóikkal elkezdik csipkedni a pettyes bogarat, így az előbb-utóbb feladja a harcot és távozik. Ezért lehetséges az, hogy a rengeteg levéltetű ellenére kevés katicabogárral találkozunk a kertünkben, udvarunkon.

Berecz Dorina