A keresztneveket is utolérte a vírus

2021.02.01. 08:00

Édes, kicsi Pandémiám – Avagy hogyan nevezzük el a gyereket járvány idején?

Megnőtt a keresztnevekre benyújtott kérelmek száma tavaly. Volt, akit a járványhelyzet ihletett meg.

Fotó: Illusztráció / Shutterstock

Az előző évekhez képest majdnem duplájára nőtt a keresztnevekre vonatkozó kérelmek száma – tájékoztatta lapunkat Raátz Judit, a Nyelvtudományi Intézet főmunkatársa. Mint mondta, összesen 609 kérvény érkezett, de ebből mindössze 46 női és 21 férfinév kapott zöld utat. Hozzátette: a Miniszterelnökségtől kapott nevekről 30 nap alatt dönteniük kell, a megnövekedett kérelmek több munkát jelentettek, de a határidőt igyekeztek tartani.

Ihletet adott a járvány

A közel egy éve tartó járványhelyzet sok szempontból megváltoztatta az emberek életét: új dolgokat tudtunk meg önmagunkról és embertársainkról. Az eddigi kereteink megbomlottak, olyan kihívásokkal szembesültünk, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak. Gondolkodásmódunk alakult, viszonyulásaink változtak.

Rendkívüli hatást gyakorol a járványhelyzet a mindennapjainkra, egyeseknél olyannyira, hogy születendő gyermekük nevét is felfedezni vélték benne: egy szülőpár lányuknak a Pandémia nevet szánta. A nevekről való döntés szempontjait jogszabályok irányítják, így a Nyelvtudományi Intézet elutasította a kérelmet.

– A pandémia név női névként történő bejegyzését az alapelveink 11. és 14. pontja alapján nem támogattuk. Előbbi szerint a köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasoljuk a név bejegyzését, ha a név jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére, illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba. A 14. pont pedig leírja, hogy nem javasoljuk az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet, amely miatt például csúfolhatják, kiközösíthetik őt – mondta Raátz Judit.

Tiszteletlenségnek hathat

– Meglepődve hallottuk a hírt, hogy a pandémia szó lehetséges keresztnévként is felmerült. Csak találgathatunk, hogy mi járt a szülők fejében, mikor eszükbe jutott, hogy gyermeküket így szeretnék nevezni. A szó kellemes hangzásán túl az elmúlt időszak romanticizálása, szimbolikus megjelenítése is szerepelhet indokként. Mások számára viszont a világjárvány egyet jelent a veszteséggel, fájdalommal, félelemmel, melyre a gyermek neve hallatán asszociálhatnak. Ez egyfajta tiszteletlenségnek hathat, ami a gyermekre óhatatlanul visszacsapódhat – vélekedett a témával kapcsolatban Lakner-Varga Edina pszichológus.

Lakner-Varga Edina | Fotó: Kiss Annamarie

A szakember hozzátette: a világjárvány kapcsán felmerülnek olyan nehézségek, amelyekből nem egyszerű pozitív irányba kitekinteni. – A munka nélkül maradt emberekre, a home office-ban dolgozókra vagy az online oktatás résztvevőire jellemző lehet az intenzív szorongás, az állandósult fáradtság, a tehetetlenség érzése, akár egyfajta reményvesztettség és bizalmatlanság a jövő tekintetében. A kontrollvesztés okozta frusztráció, a társas kapcsolatok beszűkülése, az ingerszegényebb környezet, a struktúra hiánya hangulati problémákat, alvászavart, étkezési gondokat, egyéb pszichés tüneteket is okozhat. A valós szükségletek kielégítetlensége azon túl, hogy belső feszültséget generál, elsősorban családon belüli konfliktusokhoz is vezet. A járványhelyzet kezdete óta eltelt idő, az általános téli bezártság-érzet nem járul hozzá a lendülethez, mellyel egy pozitívabb jövő tervezhető lenne. Mégis egyesek képesek a pozitív aspektusokba kapaszkodni, bíznak az oltásokban, a vírus lecsengésében, amely attitűd akár a szürkébbnek tűnő hétköznapokat is átszínezheti. Ugyanakkor szót kell ejtenünk embertársainkról, akiket személyes veszteség ért a vírus kapcsán. Vannak, akik szerettüket veszítették el és mindennapjaikat áthatja a gyász. Mások súlyos tünetekkel estek át a víruson, halálfélelemmel, traumatizálódva. A testi-lelki egészségük nem biztos, hogy maradéktalanul helyreállt.

„Mindenkitől elvett valamit a vírus. Egyesektől csupán a szórakozás lehetőségét, másoktól a szabadságot, a megélhetést, valakitől az egész életet”

– mondta.

A pszichológus szerint a fenyegetettség mindent áthat. – Mindannyian azt szeretnénk, hogy érjen véget a félelem. Ki tagadással, bagatellizálással, ki túlkontrollálással, kellemes érzéseket okozó pillanatokkal vagy logikus lépésekkel küzd ellene. Vágyunk arra, hogy lezáruljon ez a markáns tapasztalásokhoz vezető időszak, hogy – ha feledni nem is tudjuk – emlékként vihessük magunkkal egy kiszámíthatóbb jövőbe – tette hozzá.

BBI

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában