2020.12.12. 21:20
Elmerülni a gazdagságban
Valóban nem lehet az embereken eligazodni: hogyan várjam el a társaimtól, hogy megértsenek, ha magamat sem tudom? Időmilliomos lettem. Erre vágytam az egész eddigi életemben, és megérte?! – Nem!
Mindig olyasvalami után áhítozunk, ami elérhetetlen. Azt gondoljuk, ha megkapjuk a „létezhetetlent”, akkor a világ a miénk lesz, uralkodhatunk felette. Ez azonban nem így történt. Olyannyira nem így lett, hogy a saját csapdánkba estünk. A világ egy teljesen másik arcát mutatja, ami egyszerre hátborzongató és kielégítő: hátborzongató, mert idegen, ezzel együtt kielégítő, mert megkaptuk, amit akartunk.
Nézzünk magunkba, csendesedjünk el: hányszor kívántuk, hogy bárcsak otthon maradhatnánk?! Válaszoljuk meg együtt: rengetegszer! Figyelemmel kísértük a katasztrófafilmeket, kedvenc szereplőink bőrébe bújtunk, és hősként ünnepeltettük magunkat az epizód végén. De vajon most is ezt fogjuk tenni? Ma időmilliomosok vagyunk, holnap össze leszünk zárva a családdal, holnapután elsétálunk egyik legkedvesebb barátunk mellett, aki félve közelít felénk, majd mondja: rég láttalak!
Nos, nem akarok tovább időmilliomos lenni. Ha a gazdagság a jelen meglétével jár, akkor vágyódóm a szegénység után.
Nagy Emese
Kapcsolódó cikk:
