Így dobjuk fel a lakást mindenszentekre

A halottak napja és a halloween azonos gyökérről fakad, de nem ugyanaz. – Maga a halloween ősi kelta eredetű ünnep, amely Írország és Skócia területéről származik. Ugyanaz a lényege, mint a halottak napjának: a meghalt szerettünk lelke visszatér – válaszolta a Napló kérdésére Szőke Éva lakberendező.

A faragott tök művészete

– Nagy különbség, hogy a kelták a hitvilágukban féltek ettől, nem szerettek volna találkozni az elhunytak lelkeivel, éppen ezért öltöttek ijesztő ruhákat magukra, és gyújtottak a falu határában tüzet. A magyar hitvilágban ez fordítva van, hazavárják a holtakat. Erdélynek bizonyos részein mindenszentek estéjén pluszfőre is terítenek a vacsoránál – folytatta. – A tűz- és mécsesgyújtással jelezzük az elhunyt szeretteinknek, hogy hova kell erre az éjszakára visszatérni. A magyar hitvilágban ez a november 1-ről 2-re virradó éjszaka, míg a halloween világában az október 31-ről november 1-re virradó este. Az ünnep hangulata már a lakásunk belsejében is megjelenik, hiszen ebben az időszakban gyakori a különböző fekete és fehér színű dekorelemek használata. Vannak, akik csontváz, szellem, pók vagy holló díszt is vásárolnak – tette hozzá.

A legjellemzőbb jelkép halottak napján kétségtelenül a faragott tök, amely az általános színek mellett hozza magával a narancssárgát is.

– A narancssárga és a fekete tökéletesen kiegészítik egymást. A faragott tököket, mivel általában nagyobb méretűek, kültéri elhelyezésre javasolnám. Egy családi ház bejárata előtt vagy egy udvaron is esztétikusan mutathat – részletezte a lakberendező.

– Tehetünk a tökök belsejébe mécsest is, ami esténként kifejezetten hangulatos. A faragott tököt beltérre annyira nem ajánlom, mivel a fűtés miatt hamar tönkremehet. Lehet már kapni cserépből és műanyagból készült tököt is. A műanyagba mécsest tenni eléggé aggályos. Ezeket a darabokat lehet ablakba helyezni, kandalló környékére, vagy egy nappali dekorációjaként is megállják a helyüket. Erkély díszeként is tökéletesen mutat, a kisebb méretűeket pedig gyakran erkélyládába helyezik – emelte ki. – A faragás alkalmával mindenkinek csak a fantáziája szab határt. Jellemzően a groteszk grimasz a legelterjedtebb motívum, amit a tökbe faragnak. Ekkor ijesztő szájat és orrot kap a kialakított arc. Ha valakinek megvan hozzá a kézügyessége, akár boszorkány mintát is faraghat bele. A tököket be is lehet festeni: egy feketére színezett darabot ezüsttel is lehet díszíteni. A festés alkalmával óvni kell a tököt a csapadéktól, hiszen nem tesz neki jót, ha meg­ázik. Ezek a darabok több napig kibírják beltéren, akár egy hétig is, és festéskor mindössze a képzelet szab határt – osztotta meg.

A töklámpás eredete

Az ősi kelta hagyományok szerint volt egy Jack nevű, iszákos kovács, aki rengeteg negatívat tett az életében. – Jack egyszer felkergette az ördögöt egy fára, és keresztet rajzolt rá. Az ördög nem mert lejönni a lombok közül, majd amikor sikerült neki, nagyon megharagudott a kovácsra – idézte fel a történetet Szőke Éva.

– Mikor Jack meghalt, a mennybe nem mehetett a rosszéletűsége miatt, és a pokolba sem engedte be az ördög, az említett tette miatt. Sajnálatból egy darab parazsat dobott neki, amivel az örökkévaló sötétségben világíthatott. A parazsat a kovács beletette egy répába, és az idők végezetéig ezzel bolyongott. Az amerikai hagyomány ezt a történetet átültette a tökbe, valószínűleg azért, mert rengeteg sütőtökjük volt, és innen ered a töklámpás története – fogalmazott.

– Habár a tökök sokszor ijesztőek, és a kisebb gyerekek félnek is tőle, mégis gyakori eleme a házaknak. Egy kisgyermekes családban aranyosra is meg lehet faragni a tököt, hogy a gyerekeknek barátságos legyen. Az ijesztő kinézet a kelták miatt maradt meg, mivel ők a hontalan lelkeket próbálták elűzni, manapság pedig az emberek trendinek tartják ezeket a díszítőelemeket – vélekedett.

Vámosi Kira