Műanyagmentesen telt vajon a július?

A műanyagmentes július nemzetközi kihívás Ausztráliából indult el 2011-ben azért, hogy felhívja a figyelmet a tudatos, műanyag szeméttől mentes életmódra. Azóta számos országban, így hazánkban is hagyománnyá nőtte ki magát az egy hónapos nyári feladat. A műanyagmentes hétköznapok fontosságára a Debreceni Biológus Hallgatók Szövetsége (DeBiHal) is különös figyelmet fordított ebben az évben, a tudatos életmód részleteiről a diákokból álló csoport három tagját kérdezte a Napló.

– Manapság a rengeteg műanyaghulladék jelenti a legégetőbb problémát az egész Földön. A műanyagmentes július mozgalom ráébreszthet minket arra, hogy ennek a bajnak mi vagyunk az okozói, és ebből következően nagyon sokat tehetünk ellene. Ugyan lassan tíz éve indult el ez a kihívás, máig azt tapasztalom, hogy a fiatalabb generációt nem sikerült teljesen megnyernie magának – mondta Barczi István biológushallgató lapunknak.

A kevesebb jobb

– Az emberiség évente több millió tonna egyszer használatos műanyagot termel, azonban a teljes lebomlás akár ezer évig is eltarthat. A felhalmozódott műanyag komoly fenyegetést jelent az élővilágra, hiszen könnyen bekerül a táplálékba. Kevesen vannak, akik tudatosan próbálnak élni ilyen téren, sokan mások viszont drasztikusnak és feleslegesnek tartják a műanyamentes életmódot. Úgy vannak vele, hogy „de nem az én szemetem van az óceánban”. Mivel egyre csak halmozódik a sok műanyag, így majd a gyermekeink és unokáink láthatják a kárát annak, ha most nem vetünk véget az esztelen használatának. Mindenekelőtt az élővilágnak nagyon fontos, hogy minél több figyelmet kapjon ez az életmód. Ha kevesebb műanyag kerül ki a természetbe, azzal mindannyiunknak csak jobb lesz – mondta el a Naplónak Németh Nikolett.

A fiatal biológusnövendékek kiemelték, hogy apró lépésekkel is tehetünk a környezettudatos hétköznapokért. Egyebek mellett, ha boltba indulás előtt listát készítünk, akkor nem, vagy legalább kevesebb felesleges termék kerül a kosárba.

Nem könnyű tartani

– Vásárláskor igyekszem minél kevesebb műanyag csomagolású terméket venni, saját bevásárlószatyorral indulok útnak, igyekszem szelektíven gyűjteni a hulladékot, ásványvíz helyett csapvizet fogyasztok, a műanyag palackos üdítők helyett pedig a fémdobozosakat választom – árulta el Repkin Anett.

Az egyetemista szerint az üzletekben nehéz betartani a műanyagmentes elhatározásunkat, hiszen a legtöbb esetben olyan termék is műanyagba van csomagolva, amit anélkül is lehetne árulni. – Sokszor ütközöm abba az akadályba, hogy egyes termékeket meg sem tudok venni anélkül, hogy műanyag szemetet is vásárolnék vele. Nagy szükség lenne több olyan boltra, amely „zero-waste”, azaz nulla hulladékot termelő, vagy pedig a meglévő üzletekben helyettesíteni a műanyag csomagolást papírral vagy fémmel – hangsúlyozta.

Bucsi Bernadett Ildikó

Tanítanák

A Debreceni Egyetem biológushallgatói szövetségének tagjai törekszenek a környezetvédelemre, és igyekeznek megtanítani a tudatos életmód mikéntjét hallgatótársaiknak. Terveik szerint a jövőben olyan előadásokat tartanának, amelyek alkalmával játékosan, interaktívan segítenének elsajátítani a környezettudatosság eszközeit.