Egy szkizofrén személy is képes alkotni

Gyakran találkozunk különböző mozgóképes alkotásokban, regényekben, de a közéletben is a szkizofrénia pontatlan leírásával, felhasználásával. Általában a disszociatív személyiségzavar tüneteivel keverik össze. – A disszociatív személyiségzavar tüneteiben, de a keletkezés mechanizmusában is egészen más – mondta a Napló érdeklődésére dr. Glaub Teodóra, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Tanszékének adjunktusa. A kérdéses betegségekről érdemes pontosan tájékozódni és tájékoztatva lenni, mert ezek súlyos mentális zavarok. A két betegség esetén különösen érzékelhető az a felületesség, amely sokszor jellemzi a regényírókat, filmkészítőket.

A szkizofrénia pontos definíciója lassan alakult ki. Az elnevezés Eugen Bleuler svájci pszichiátertől származik, amely arra utal, hogy „hasadás” figyelhető meg az ép személyiségelemek és a kóros tünetek között, és ezek egymás mellett, párhuzamosan vannak jelen.

Esély a gyógyulásra

– A legfontosabb kóros tünetek közé tartozik a gondolkodászavar, a gondolat hangossá válása vagy kommentálása, külső irányítottságérzés, akusztikus hallucinációk, a gondolkodás összefüggéstelenné válása, mely a beszéd összefüggéstelenségében nyilvánul meg, de jellemzőek még a kóros gondolatok, amikor a beteg párhuzamosan több valóságot él meg – sorolta a szakember. Hozzátette, ma már tudják, hogy a szkizofrénia bármikor megakadhat, és akár az is előfordulhat, hogy személyiségtorzulás nélkül gyógyul, azonban ezt nem lehet előre megjósolni.

Kutatások folynak a betegség öröklődésével kapcsolatban is. Dr. Glaub Teodóra kifejtette, nem a betegség, inkább a hajlam öröklődik, amelyhez azután járulhatnak stressztényezők. Fontos szerepet játszhat az életkor, mert jellemzően fiatal felnőtt vagy tinédzserkorban jelentkeznek a tünetek. A pszichiáter elmondta, ha minél később és minél viharosabb tünetekkel indul a betegség, akkor annál nagyobb esély van a gyógyulásra. Kezelése alapvetően gyógyszeres. – De természetesen a tünetek kiigazításában a pszichoterápiának és a család bevonásának is fontos kiegészítő szerepe van – hangsúlyozta. Sok helyen olvashatunk arról, hogy a szkizofréniás emberek művészi alkotásokat készítenek. A pszichiáter megerősítette ezt a felvetést.

„Olyannal is találkoztam, aki kizárólag az aktív fázisban alkotott, amikor tünetmentes volt, egyáltalán nem hozott létre művészi alkotást”

– osztotta meg a Naplóval tapasztalatait a szakember. Hozzáfűzte,

a szkizofréniások által készített képek, zenék, versek izgalmas bepillantást engednek a pszichózis alatti világszemléletbe.

Alapvető különbségek

A disszociatív személyiségzavar ellenben keletkezésében, tüneteiben és kezelésében is különbözik a szkizofréniától. Ennek ellenére gyakran keverik vagy összemossák a két betegség tüneteit. – A két állapot keverésének oka a fordításból eredhet – válaszolt dr. Glaub Teodóra. A szkizofrénia magyar fordítása ugyanis „tudathasadás”, ezért keverik össze a „hasadt személyiséggel”. Utóbbi azonban a disszociatív személyiségzavar sajátja. – Jellemző a személyes identitás tudatosságának időszakos drasztikus átalakulása az érzelmi szenvedés elkerülésére – állapította meg a szakember. Hozzáfűzte, ez a pszichiátriában egy szorongáselhárító mechanizmust jelent, amely általában súlyos traumák vagy szorongás nyomán lép fel, illetve, hogy ez az állapot gyakran jár emlékezetkieséssel. Érdekesség, hogy a leírások szerint a hasadt személyiség esetén az egyes személyiségek nem tudnak egymásról. De létezhet-e tíz vagy több személyiséggel rendelkező személy? – A filmek, könyvek előszeretettel használják, a gyakorlatban azonban én és kollégáim az elmúlt negyven év alatt nem találkoztunk négy-öt személyiségű emberrel – emelte ki dr. Glaub Teodóra. Egyébiránt a disszociatív személyiségzavar esetében többnyire mindig találni valamilyen kiváltó okot, ez lehet például nem tudatosult gyermekkori pszichotrauma. A kezelését tekintve pedig eltérések tapasztalhatók a szkizofréniától, ugyanis itt az alapvető kezelés a pszichoterápia, a gyógyszereknek csak kiegészítő szerepe van.

GCs