A megfelelési kényszer pusztító lehet

Sokszor hangoztatjuk: nem minden a külső – de akkor miért vágyunk arra, hogy tökéletesnek tűnjünk? Az emberek egy része hibátlan külsőt szeretne, és nem tökéletes akar lenni. A megjelenés fontos számukra, a tökéletességet a külsővel azonosítják. A 21. században nagyon sok nő önsanyargató életmódot folytat, meg akar felelni az elvárásoknak, azonban nem a saját feltételeinek, hanem a társadalmi követelményeknek kíván eleget tenni. – Nagyon sokat változott a nők helyzete, de ezzel együtt a férfiaké is. A nők sok területen nagyon előretörtek, mondhatni elfoglalták a férfiak pozícióit, és fontos hozzátenni: nagyon hatékonyan, eredményesen működnek olyan területeken, ahol hagyományosan a férfiak domináltak. Statisztikai adatok szerint hazánkban magasabb az iskolai végzettségük a nőknek, mint a férfiaknak – ez figyelemreméltó, viszont némi problémát is felvet, ami sok esetben az élet minden területén megmutatkozik – mondta el lapunknak dr. Szabó Pál pszichiáter, neurológus, pszichoterapeuta, evészavar-kutató.

Önálló karrier

A legtöbb ember megpróbál fejlődni a saját szakterületén, a legjobbat kihozni magából, azonban nem elhanyagolandó az, hogy ezalatt a folyamat alatt megváltoznak a körülmények. Megpróbáljuk kihozni magunkból a maximumot, és a következőképpen gondolkodunk: ha a munkahelyünkön sikerült, akkor a magánéletünkben miért ne valósulna meg (csinos külső, elragadó kisugárzás stb.)? – A nőknek önálló karrierjük, egzisztenciájuk lehet, ma már nincsenek kiszolgáltatott helyzetben: nem a férfi a családfenntartó, és a nőknek nem csak az a feladatuk, hogy a háztartást ellássák, és a gyerekeket neveljék, ennél sokkal több – hangsúlyozta, majd a szereptúlterhelésről beszélt:

„A gyengébbik nem tagjai nem csak anyák, háziasszonyok, valójában ezek mellett karrierépítő menedzserek is.”

– Persze a férfiakat is érinti ez a változás, nem feltétlenül ők a dominánsak, már nem családfenntartóként tekintenek rájuk, tehát a megfelelési kényszer mindkét nemre igaz – ismertette.

Anorexia nervosa

A megfelelési vágy mindenkiben ott lakozik, csak az nem mindegy, milyen mértékű. A férfiak is érzik, hogy meg kell felelniük, jobban odafigyelnek a külsejükre, azonban ez a nyomás náluk is kóros állapotokat, betegségeket idézhet elő, többek között az izomdiszmorfiát. – A nőknél az anorexia nervosa gyakori, sokuk azért akar lefogyni, fiatalabbnak látszani, mert azt hiszik, hogy ez az előrejutás záloga, azonban ez nem így van. Legtöbbjük szinte mindent megtesz azért, hogy eleget tegyen a követelményeknek, viszont nem gondolkodik el azon, hogy ezek tévképzetek. Magazinok címlapfotóin, reklámokban, filmekben fiatal, karcsú, szinte hibátlan lányokat látunk – ez rengeteg nőre hatással van, és a következőket gondolják: ha megszabadulok a pluszkilóktól, akkor sikeresebb leszek, többen fognak szeretni – mondta, majd feltette a költői kérdést: miért hisszük azt, hogy ez így is van?

– A nők nem gondolnak bele, hogy egy-egy kép mögött mi is van valójában, a lányok a képeken photo­shoppolva vannak, retusálják a szabálytalanságokat. Mégis azt gondoljál, hogy nekik is olyannak kell lenniük, azonban legtöbbjükben felmerül a kérdés: hogyan érhetném el ezt a külsőt, ha nem vagyok magas, karcsú, és ráadásul még a genetikám is más? – hangsúlyozta a szakember, majd kiemelte, hogy az alábbi kérdések kevés hölgyben fogalmazódnak meg: Valóban kell ez nekem? Ki fog ettől engem jobban szeretni? – sorolta.

Tárgyiasítás

Dr. Szabó Pál nyomatékosította: akadnak olyan hölgyek, akik ha nem nyernek az összehasonlításokban (modell kinézetű nőkhöz viszonyítják magukat), akkor elszomorodnak, feszültek lesznek, szorongani kezdenek, ami akár a depresszióhoz is vezethet. – Ne a közösségi oldalakon írt hozzászólásokra támaszkodjunk, hiszen azoknak az az üzenetük, hogy a külső a legfontosabb, pedig ez nincs így.

„Manapság fontos a médiaolvasás (media literacy) képessége: legyünk kritikusak azzal kapcsolatban, amit látunk, hallunk. Őrizzük meg a kételyeinket, legyünk bizalmatlanok, és időnként kérdőjelezzük meg a dolgokat.”

– Manapság az objektifikáció (tárgyiasítás) is utat tört magának: az emberek tárgyiasítják egymást, tehát tárgyként kezelik a másikat. Ha az adott nő ezt elfogadja, akkor már öntárgyiasításról beszélhetünk. Fontosnak tartom, hogy az emberek maximálisan legyenek kritikusak és bizalmatlanok azzal, amit a közösségimédia-oldalakon látnak – fűzte hozzá végezetül.

Fő feladat: a valós értékek felismerése

A média hatására hazánkban már olyan dolgokat is képesek utálni az emberek, amiket nem is ismernek. Dr. Szabó Pál pszichiáter a következőképpen fogalmazott: – Mintha fekete és fehér dobozok lennének egyeseknek a fejében, amikbe pusztán nevek, szavak alapján be lehetne rakni a dolgokat.

„Egyes dolgokkal meg sem akarunk ismerkedni, sőt nem igényeljük, hogy megértsük őket: előre adott, mit kell utálni, szeretni. Az előítéletesség pedig mindemellett fokozódott”

– ismertette.

Az összefüggések megértése

A szakember a pszichoedukációra is kitért, ami azt jelenti, hogy legyünk tájékozottabbak bizonyos pszichológiai jelenségekkel, pszichológiai problémákkal kapcsolatban. – Ha jobban ismerjük a problémákat, akkor könnyebben megértjük az összefüggéseket, ezáltal pedig akár meg is előzhetjük őket. Továbbá ha már kialakultak, tehát fennáll a probléma, akkor hamarabb kilábalunk belőle – hangsúlyozta, ezt követően elmondta: – Többek között a média hatására sajnos egyre elutasítóbb, kirekesztőbb lett a magyar társadalom. Nem, életkor, etnikai vagy vallási alapon, sőt még a foglalkozás szerint is. Szűkültek a tolerálható normák, és ez a testsúly, alak vagy a külső megjelenés egyéb mutatói alapján is érvényesül. Az elvárások merevebbek lettek – mondta.

Több kommunikáció

A pszichiáter kijelentette: – Ha a nőknek nem jó a helyzetük, az a férfiaknak sem jó – mondta. – Azokban az országokban, ahol a mérések, kutatások szerint a legboldogabbak az emberek, kevésbé merevek az elvárások a nemi szerepekkel kapcsolatban. Itt nem kirívó, hogy a beteg gyerek miatt az édesapa megy szabadságra, és a kisgyermekkel is az apa megy gyedre – fűzte hozzá, majd választ is adott arra a kérdésre, hogy mi javíthatna a helyzeten. – Az, ha az emberek sokkal jobban megismernék egymást, és próbálnák megérteni a másikat. Ha a nők és a férfiak sokkal többet kommunikálnának egymással, akkor rájönnének, hogy a külső megjelenésen kívül sok egyéb van, ami fontosabb – emelte ki végezetül.

Nagy Emese