Szívvel-lélekkel készül a kecsketejes szappan

Hajdú-Bihar megyében több száz éves hagyománya van a szappanfőzésnek, már a XV. századtól kézműves-manufaktúrák működtek, leginkább Debrecenben. A környező településekről ide hozták el a hulladék zsíranyagokat, melyek a marha- és a disznóvágások után maradtak ki, s ezekből a faggyúkból és hájakból főzték a szappant. Kiss Mihály ezt a mesterséget bújtatta új köntösbe.

– 2000-ben kezdtem kecsketenyésztéssel foglalkozni Sövénykúton, naponta 150-200 litert is termeltek a kecskéim, viszont a sajt- és túrókészítés nem volt elég nagy kihívás a számomra, valami különlegesebbet szerettem volna. Majd szépanyám kétszáz éves szappanfőzési eljárásról szóló receptje a kezembe akadt, ami megadta a szikrát – idézte fel a Naplónak a kezdeteket a mára méltán híres szappanfőző mester.

Saját szappancsalád

Kiss Mihály elmondta, habár ez az alaprecept megadta a kezdőlökést ahhoz, hogy szappanfőzésbe kezdjen, mindenképpen szeretett volna valamivel kitűnni a többi mester közül.

– Szakirodalom se nagyon volt a témában, és amikor próbáltam segítséget kérni, nem is igazán értették, mihez akarok kezdeni. Kaptam viszont egy régi könyvet, ami sokat segített abban, hogy elmélyüljek ezen mesterségben.

„Összeadtam a szépanyám tudományát a mai kor tudományával, és addig-addig kísérleteztem, míg megalkottam a saját szappancsaládomat”

– mondta. A rengeteg próbálkozásnak pedig valóban meglett az eredménye.

Kiss Mihály munkáját dicséri, hogy szappanjaival elnyerte a „Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék” védjegyet, valamint az „Észak-Alföld régió ajánlásával” elismerést. 2008-ban látványműhelyt nyitott a debreceni Tímárházban, s szintén ebben az évben egy világrekord-méretű szappant öntött, mellyel „az év médiaszenzációja címet” is megkapta. 2012-ben pedig védjegyeztette saját márkáját a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A Tímárházban tíz esztendőt töltött, ahol számos embernek mutatta be a szappankészítés módját, természetesen ügyelve arra, hogy a saját szappanjának titka ne derüljön ki.

Kizárólag természetes alapanyagok

– A különbség a régi házi szappanok és az én termékeim között az, hogy én 100 százalék tisztaságú, étkezési minőségű növényi olajakat használok, állati zsiradékot nem. Nem tartalmaznak semmiféle szintetikus anyagot, nincs bennük kőolajszármazék. Ehhez jön a kecsketejsavó vagy joghurt mint hatóanyag. Hiszen csak kecsketejből nem lehet szappant főzni, mindenképpen szükség van zsiradékra is – mondta Kiss Mihály, hozzátéve, egyéb természetes alapanyagokat is használ, többek között fahéjas-szilvás, paradicsomos, borsmentás és uborkás szappanokat is készít. A kecsketejes szappant nemcsak kéz- és arcmosásra lehet használni, hanem az egész testfelületre, hiszen tisztítja, ápolja és selymessé teszi a bőrt.

„Nagyon boldoggá tesz, hogy Magyarországon elsőként tudtam kitalálni valami olyasmit, amit sokan követnek. Ez hatalmas sikerélmény a számomra.”

– Mindez a semmiből született, a kecsketenyésztéssel indult, a saját kezem munkája, amihez a saját szellemi értékemet adtam hozzá. A szappant a mai napig szívvel-lélekkel főzöm, nincsenek alkalmazottaim, egyedül csinálok mindent. Nem munka ez számomra, hanem hobbi. Sőt mi több: szórakozás, amiből meg is tudok élni – fogalmazott.

Vass Kata