A szülők rémálma: a dackorszakba lépő gyermek

Akinek nem volt még gyermeke, laikusként valószínűleg a következő kérdés teszi fel először magában: miért ilyen neveletlen ez a gyerek? A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, hiszen a tévhitekkel ellentétben ez a jelenség nem a rossz nevelés következménye. A témáról dr. Almássy Zsuzsanna a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar főiskolai docense nyilatkozott a Naplónak.

Sok mindentől függ

– Két kitüntetett jelentőségű életszakaszt említhetünk meg, amikor az emberi fejlődés természetes velejárójának tekinthető az akaratos viselkedés megjelenése: két-hároméves korban, az úgynevezett „dackorszakban”, és később, a serdülőkorban is. Mindkét esetben alapvetően átmenti érzelemszabályozási nehézségekről beszélünk – nyilatkozta a szakember.

Megtudhattuk, a kisgyermeket nevelő családok mindennapjaiban nehézséget jelenthet a dac, az ellenállás – akár nagyon intenzív – megjelenése. Az, hogy ennek a gyermeki reakciónak, a megjelenő viselkedésnek milyen tulajdonságai vannak (például intenzitás, gyakoriság), sok összetevő függvénye.

Mivel a gyermekek különbözőek, vannak impulzívabb természetűek, és nyugodtabb, szemlélődő karakterek.

Más-más módon reagálnak tehát az új ingerekre, így a dacreakciók kifejeződése a gyermek temperamentumától, a környezet, valamint a szülők reakcióitól és a szülő-gyermek illeszkedés, illetve a kötődés minőségétől függ.

Stratégiák a megelőzésre

Ahogyan az már említésre került, kisgyermekkorban valószínűsíthető, hogy a gyermekre jellemző lesz az akaratos viselkedés, amely az önállósodás kifejeződésének velejárója.

– A mindennapokba a szülő be tud építeni olyan stratégiákat, amelyekkel esetlegesen megelőzhetőek ezek a helyzetek, vagy csökkenthető a kialakulásuk valószínűsége – emlékeztetett Almássy Zsuzsanna.

– Ha a gyermek korai időszaktól kezdve megtapasztalja, és megszokja, hogy vannak szabályok, és hogy azok között vannak olyanok, amelyekbe neki is van beleszólása, valamint akadnak olyan kérdések is, amelyben önállóan dönthet (milyen szoknyát vegyen fel, melyik mászókát szeretné kipróbálni a játszótéren), akkor jobban fogja tolerálni a tiltásokat és azt, amikor a szülő határt szab az önállóságának – tette hozzá. Figyelmeztetett arra is, a napi rutinok, napirend pontos betartása segíthet az akaratos reakciók megelőzésében, hiszen sok esetben a gyermek éhség, fáradtság, túlingerlés miatt érez frusztrációt. Fontos azonban az is, hogy ne legyen túl sok szabály a gyermek életében, amiket pedig követnie kell, azok átláthatóak, egyszerűek legyenek.

„Nem jó, ha a szülő túlságosan engedékeny, de ne is büntesse szélsőséges eszközökkel gyermekét, ne szégyenítse meg dacos viselkedés esetén sem.”

– Habár érzelmi bevonódás nélkül nehéz kivárni, amíg „elvonul a vihar”, de mindenképpen célravezető. Ha mindkét fél egyre ingerültebb lesz, az csak tetézi az amúgy is meglévő bizonytalanságot. Nagyon sokat segít, ha a gyermeket kiemeljük abból a környezetből, ahol a viselkedés kialakult; nyilvános helyek esetében ez kifejezetten igaz lehet – hangsúlyozta a szakértő, aki arra is figyelmeztetett, a fenti stratégiák azokra a helyzetekre vonatkoznak, amikor a gyermek valóban negatív érzéseket tapasztal, nem pedig manipulatív szándékkal cselekszik (hisztivel akarja például elérni, hogy egy játékot megvegyünk neki). Ez utóbbi esetben, ha már meggyőződtünk a manipuláció jelenlétéről, legyünk határozottak és ne engedjünk álláspontunkból, ne adjunk teret az érzelemkitöréseknek, hiszen akkor az csak elősegíti az erőszakos viselkedés kialakulását, rögzülését.

Társadalmi nyomás

– A nyilvános helyen történő dacos viselkedés azért bírhat nagy jelentőséggel a szülők életében, mert ebben az esetben, amikor mások előtt tapasztalják meg, valamint reagálnak gyermekük akár igen heves reakcióira, ki vannak téve mások megítélésének. Ebből kifolyólag esetleg tarthatnak attól, hogy az emberek negatívan ítélik meg nevelési kompetenciáikat, viselkedésüket; ezért nehéz ebben a helyzetben jól cselekedni – tette hozzá Almássy Zsuzsanna, aki azt tanácsolja, hogy a szülő a már kipróbált, bevált stratégiáit alkalmazza; azokat, amelyeket eltervez hasonló esetek kezelése céljából – akkor is, ha tudja, mások talán mást várnának el tőle az adott szituációban.

Berecz Dorina