Bochkor és Lovász: Gripenről és Botswanából is bejelentkeztünk már, de a hallgatók között a legjobb

A stáb „1 386 000 – Köszönjük” címmel hétfőtől péntekig országjárással ünnepli, hogy hallgatóik száma alapján is Magyarország legnépszerűbb reggeli műsora, a Bochkor. A Retro Rádió Kishegyesi úton felállított stúdiókapszulájában és a színpad előtt sokan voltak kíváncsiak a rendhagyó reggeli műsorra, az egyre gyarapodó közönség eddig közeli ismerősként hallgatta, most végre találkozhatott is kedvenc műsorvezetőivel. Az elköszönés után a Haon kérésére Bochkor Gábor és Lovász László idézte fel az elmúlt évek meghatározó élményeit.

– mondják először. Mint megtudjuk, a témák mindig újak, de a páros mókuskerekében minden nap szinte ugyanúgy történik, most viszont egyfajta csapatépítésként végre együtt ülnek a buszban, együtt látogatják meg a turnéállomások helyszínein a barátokat.

Amikor múltidézésre kérjük a két ikonikus rádióst, Bocsi először a 6.08-as hadműveletre emlékszik vissza. – A kecskeméti repülőnap előnapján a repülőbázisról csináltunk rádióműsort, ez volt a 6.08-as hadművelet. Itt azon túl, hogy mindenféle katonai eszközöket; tankokat, harckocsikat mutattunk be, a végén ötven hallgatót is oda tudtunk vinni, és beszállhattak a katonai Airbusba. A gép felszállt, mi pedig az akkori kormánybiztossal egy gripenes elfogást rendeztünk. Laci ott ült az Airbuson a pilótafülkében, nagyon nagy élmény volt, és főleg azért, mert mindezt élőben közvetítettük – idézi fel. Emlékezetes volt az a személyes beszélgetésük is, ami Pablo Escobar fiával történt a stúdióban. – Nagyon érdekes és időnként megrázó volt arról beszélgetni, hogy miként látta akkor, és ma hogyan ítéli meg az apját annak fényében, hogy nagyon szerette őt. Az akkori igazságügy-minisztert az apja kivégeztette, az adásban a politikus fiával is összekapcsoltuk őt Skype-on, és élőben beszéltek egymással. Ez volt a legdrámaibb pillanat – osztja meg Gábor.

Lovász Laci nem keresgél hosszasan a múltban, helyette úgy fogalmaz: annyira élvezi ezt a műsort, hogy gyakorlatilag bármelyik napjukat említhetné. – Örülök, amikor vendégünk érkezik, mint Charlie és Curtis a múlt héten, vagy amikor Korda Gyuri bácsiék jöttek be hozzánk. A hétköznapokban is hatalmas életélmény, hogy Bochkorral szemben ülhetek. Vele egyébként nemcsak a műsoridőben, hanem azon kívül is rendszeresen piszkáljuk egymást, mégis annyira szeretünk együtt dolgozni, hogy szinte családdá váltunk – fűzi hozzá, és kettejüket nézve az idegen szemnek is kétségtelen bizonyíték: ők a nap huszonnégy órájában ilyenek külön-külön is, nemhogy együtt.

A kulcs: olyanok, amilyenek

Annak, hogy Magyarország leghallgatottabb reggeli rádióműsora mára egymillió 386 ezer hallgatót jegyezhet, Bocsi szerint több oka van. – Amit korábban máshol, Borosékkal csináltam, szépen egymásra épülnek. Mi olyanok vagyunk, amilyennek mutatkozunk. Azt hiszem, a hallgató nagyon becsüli az önazonosságot, az őszinteséget, a szókimondást, mert ezzel tudnak azonosulni – magyarázza Bochkor, míg Lovász szerint fontos az is, hogy milyen a személyiségük, illetve milyen ezeknek a kombinációja. – A különbözőségeink nagyon jó mixet kevernek ebből, jó dolgok ütköznek benne, és érdekes szitukat szülnek. Ne felejtsük el azt sem, hogy Gyurival három különböző karakter vagyunk: valamelyikünkkel a hallgató mindig tud azonosulni, mert imádnak szeretni, de utálni is. Az, amikor megbotránkozik a kijelentésemen, egy érzést váltok ki belőle, amire reagál, és megírja a véleményét, ahogy a szeretetvéleményét is tudatni akarja, és ez a vita zajlik majd le a családi és a baráti körében is. Szórakoztatni akarunk, és nem szociológiai mélységeket meglépni. Ha például a női irigységről van szó, nagyon szeretünk sarkítani, sarkosan beszélni, még ha demagóg is néha a véleménynyilvánításunk, de mégis rengetegen egyetértenek velünk – fejti ki. A rádiós szerint mindebben az az izgalmas, hogy amikor feldobnak egy témát, nem ígérik a hallgatónak, hogy tizenöt perc múlva el fognak jutni egy olyan megfejtésig, ami a világon mindenkinek megfelel. Itt mindenki a maga szintjén és személyiségével hozzátesz ahhoz, és forgatják azt a dolgot, amin az emberek egyébként is gondolkodnak.

– hangsúlyozza.

A fantázia (telt házas) mozija

A bakancslistát, ha lenne is, felülírná, amit az élet eléjük sodor. – Mindig próbálunk megújulni, valami újat és rendhagyót csinálni, ami még nem volt a rádiózásban, ahogy az elmúlt évtizedekben is tettem a Bumeránggal. A Bumerángban Frei Tamás valóságshow-ja kapcsán Botswanába utaztunk, és a Kalahári-sivatagból közvetítettünk egy héten keresztül. 

– mondja végül Bochkor. Meggyőződésük, hogy maga az élet hozza a legjobb témákat, de ha éppen nincs is semmi extrém, az se baj, mert ezen a héten a legfontosabb helyszíneken: a hallgatók között rádiózhatnak. 

SZD