Mi lett a Loki egykori román focistáival?

Debrecen - Akad közöttük, aki ma is a labdarúgásban dolgozik, de olyan is van, aki teljesen eltávolodott a futballtól.

A Nagyváradi Bihar FC patinás labdarúgó-együttesének megszűnéséig szinte nem is volt év, hogy a váradi együttes ne mérkőzött volna meg a téli vagy a nyári előkészületi szakaszban a többszörös magyar bajnok DVSC-vel vagy annak fiókcsapataival. Sőt, több olyan alkalom is volt az elmúlt 25 évben, hogy egy-egy játékos megjárta mindkét együttes edzőtáborát, kettő közülük hosszabb-rövidebb ideig meg is ragadt a Lokiban, például a szebeni születésű Cornel Caşolţan, illetve a gyulafehérvári Gheorghe Mărginean.

Zalából a Lokiba

Caşolţan tavaly töltötte be az ötvenet, és bár 42 esztendősen még vígan élte aktív pályafutását, az egykori támadó mára kissé elszakadt kedvenc sportágától. A Szeben megyei legalsóbb osztályban kezdte pályafutását, amely évről évre feljebb ívelt, a Bihar FC, majd a Temesvári Politehnica együtteseivel például már igen korán első osztályú meccseken léphetett pályára. Később Zalaegerszegre került, és a Loki hívó szavára sem mondott nemet. A magyarországi portyát követően Ausztriában próbált szerencsét, ám játékos-edzőként is csak az amatőr ligáig jutott, végül 2009-ben hazatért a családjához. Jelenleg Szebenben él, és mindössze a tévé útján tartja a kapcsolatot a labdarúgással.

Gheorghe Mărginean az 1990-es évek közepén alkotott eredményes kettőst unokatestvérével, Sorin Mărgineannal, az akkor még harmadosztályban tengődő Bihar FC-ben: előbbi a középpályán jeleskedett, utóbbi pedig a gólvágó szerepét töltötte be igen eredményesen. A váradiak másodosztályba jutását követően Gheorghe elszerződött az alakulattól, és több magyarországi csapatnál is megfordult.

Egyedüli bihariként

Szintén a ’90-es években került Magyarországra az érmihályfalvi születésű Belényesi Miklós, aki édesanyja unszolására nem a Bihar FC-t választotta, hanem debreceni tanulmányaira összpontosított. A Lokiban több-kevesebb sikerrel szerepelt, jó pár alkalommal kölcsönadták más magyarországi együttesekhez, és a 2000-es évek közepén hazatért szülővárosába, majd másfél évvel később „egymásra találtak” a balmazújvárosi egyesülettel, s ott máig nagyon jól érzi magát. Ugyan mióta a Balmazújváros NB I-es tagságot nyert, a középcsatár kevesebb játéklehetőséget kap, viszont elmondhatja magáról, hogy nagy szerepet játszott az élvonalba jutásban.

A legismertebbek

Selymes Tibor és Marius Şumudică a román labdarúgás két meghatározó alakja: Selymes ott volt a román válogatott keret tagjaként az Egyesült Államokban 1994-ben rendezett világbajnokságon, ahol megszületett a máig is csak román aranycsapatnak titulált együttes, és szintén tagja volt az 1998-as vb-re kijutott nemzeti tizenegynek. A balánbányai (Hargita megye) születésű ballábas védő 46 alkalommal ölthette magára a trikolórt, 1987 és 1990 között a Brassói FC, majd 1990 és 1993 között a Bukaresti Dinamo játékosaként játszott a román élvonalban közel 150 mérkőzést. Nyolcéves belgiumi (FC Bruges, Anderlecht, Standard Liége) kitérő után Magyarországra tette át a székhelyét, ahol többek között tagja volt a Haladásnak, a Debreceni VSC-nek (2002–2004) is. Edzősködni 2005-ben kezdett Sopronban, majd Romániában kilenc csapatnak (közöttük a nagyváradi Libertynek) volt a vezetőedzője, ám eddig nem sikerült kiemelkedőt nyújtania egyikkel sem. Tavaly ősszel a második ligás Szatmárnémeti Olimpia kispadjára ült le, de minden bizonnyal távoznia kell, mert a klubot a megszűnés ténye fenyegeti.

Marius Şumudică nem futott be kivételes labdarúgói pályafutást, befejezőcsatárként ugyanabban a periódusban erősítette a Lokit, mint Selymes, és hozzá hasonlóan 2005-ben kezdett edzősködni. Eme pályafutása első szakaszában bukaresti és ploieşti csapatoknál dirigált a pálya széléről, a „csúcs” felé vezető úton 2010-ben a Bukaresti Rapiddal indult el. Kiváló eredményeket ért el a Vaslui alakulatával, amely kijutott a nemzetközi porondra is, majd a Giurgiui Astraval 2016-ban megnyerte a román bajnokságot. A szabadszájúságáról elhíresült szakember jelenleg a török Kayserisport edzi, de nem lenne meglepő, ha még ebben az évben a Távol-Keletre igazolna.

A kisebb Ilie

A Bukaresti Steaua egykori kiválósága, a Galatasarayal UEFA-kupát és Szuperkupát nyerő, majd a Valencia tagjaként Bajnokok Ligája döntőt játszó Adrian Ilie öccse, Sabin még csak nyomába sem léphet testvérének, annak ellenére, hogy a támadó megfordult Európában is elismert csapatokban: úgy, mint a Bukaresti Steaua, a Valencia, a Fenerbahce, a Leida, a Debrecen, vagy éppen a görög Iraklisz együtteseiben.

A középhátvédként futballozó Liviu Goian – a Steaua védőjének, Dorinnak az öccse – amilyen hamar berobbant a román élvonalba, olyan hamar el is tűnt: mindössze két romániai együttesben szerepelt, majd 1993 és 2000 között Debrecenben focizott. Aktív pályafutását ott is fejezte be, a labdarúgásban semmilyen posztot nem tölt be a mai napig sem.

Az aradi Dan Stupar Magyarországra (Loki, Hajdúszoboszló) való szerződését megelőzően csak szülővárosának csapataiban (Gloria, Strungul, UTA) játszott. Az egykori védő aktív labdarúgó-pályafutása végén elvégezte az edzői iskolát, ezt követően másod- és harmadosztályú együtteseknél vállalt munkát.

Ilea, a gólzsák

Radu Sabo Kolozsváron született, és ott is kezdett focizni: ifiként és felnőttként is a Kolozsvári Universitateát erősítette, majd Besztercére és Nagybányára igazolt, s onnan egyenes út vezetett Debrecenbe. Az egykori közönségkedvenc támadó két évet töltött a Lokinál, majd hármat a Zalaegerszegnél, mígnem 2005-ben visszatért nevelőcsapatához, ahol jelenleg is a másodedzői szerepet tölti be.

A suceavai Relu Buliga csak egy alkalommal hagyta el szülővárosa kedvelt csapatát, a CSM-t, akkor Debrecenbe igazolt, onnan pedig Diósgyőrbe. A kitűnő bal lábáról és jellegzetes cseleiről elhíresült támadó karrierje végén hazatért, s magáncégeit vezeti.

Ion Radu helyet kapott abban a Petrozsényi Jiulban, amelyet hazai pályán még az átkos rendszerben sem sikerült odahaza legyőzni senkinek. A bányászok aranycsapatának tagja azonban nem ezért vált híressé, hanem azért, hogy pályafutása végén 1000 kilogramm húsért adta el nevelő együttese.

Nicolae Cornea Ilea Szatmárnémetiben született, ott is kezdődött pályafutása, majd játszott Besztercén és Kolozsváron, mígnem szemet vetett rá a Debrecen. Ott elmondása szerint hét szép évet töltött, főleg, hogy nagyon rövid idő alatt a Loki gólzsákja lett, majd 1999-ben az MTK-ban találta magát, de itt sérülések nehezítették pályafutását, melyet végül a Nyíregyházi-Spartacus színeiben fejezett be.

HBN

A Loki Romániából érkezett játékosai

Romániai magyar játékosok:

Román légiósok:

[related-post post_id="3734474"]

[related-post post_id="3733513"]