Csepleszhájba töltötték a disznó legjavát

Derecske - A szakadó esőben is remek disznótor kerekedett Derecske főterén.

Bánnfyhunyad itt, Szalonta ott, a kettő között pedig Debrecen, Derecske, Tépe, Konyár, és még néhány más helység. Mindannyian hagymásvért sütnek, szalonnát bőröznek, húst aprítanak.

Szombat reggel a derecskei disznótorba érkeztünk, amelyet a városban már tizedik, a valóságban azonban a tizenkettedik alkalommal rendeznek meg. Egyszer ugyanis Mikepércsen, illetve Nagygalambfalván volt a hagyományőrző esemény. A kisváros központjában tíz böllércsapat mérte össze tudását a tájegységére, helységére jellemző disznótoros ételek készítéséből. A disznótor hagyományosan a megyénk téli vására is, ahol a kézművesek kínálták portékáikat.

Tájegységek ízei

- 40-50 éve semmi szükség nem lett volna az ilyen közösségi disznótorra, hiszen akkoriban teljesen szokványos téli családi program volt a disznóvágás. Most azonban jó megmutatni, hogy a más-más települések, határon innen és határon túli magyar helységekben hogyan zajlik a disznótor. És jó megkóstolni, hogy azon a vidéken milyen étkeket készítenek a disznóból - fogalmazott megnyitójában Bakó István, a vendéglátóváros polgármestere, majd azzal folytatta, hogy Derecske legnagyobb téli eseményén immár három esztendeje többet kínálnak a hagyományos disznótoroknál. Hiszen akkor Derecskén alakult meg a hajdú-bihari vásárszövetség, és a megye vásársorozatának első állomása éppen a derecskei disznótor. - Egymást erősítő eseményekről van szó, ahol a gasztronómiai sokféleség mellett Hajdú-Bihar kézműves termékeit is be lehet mutatni, meg lehet vásárolni.

A magyar kultúra szerves része a disznótor - jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára Derecskén, a város tizenkettedik alkalommal megrendezett hagyományőrző disznótoros eseménye megnyitóján szombaton. Majd azzal folytatta, hogy a magyar kultúra nemes része a disznóvágás. Ez néhány évtizede még családi esemény volt, mára azonban közösségivé vált, és ezzel együtt kultúránk részévé vált. - A gasztronómia a virágkorát éli, mert felfedeztük a hagyományokat, és ebben jól működik a szaktárca vasvillától az asztalig programja. Ehhez a gazdák a kiváló minőségű alapanyagokkal járulnak hozzá.

100 liter vér, 60 kiló hagyma

Illatok, ízek, jókedv és valódi disznótoros hangulat fogadott bennünket a disznóvágás hagyományát bemutató csapatok sátrai között. A derecskeiek éppen hagymásvért készítettek. A serpenyő körül sertepertelők Nagy Gyulánét mutatták be, mint az étel készítésének legjobb értőjét. - Már csütörtökön elkezdtük az alapanyagok előkészítését. 100 liter vérből, 60 kiló hagymából, és persze ízlés szerint sóból, borsból, erőspaprikából és majorannából állítottuk össze az adagot - kavar egyet a már majdnem elkészült disznótoros ételen a szakács.

- Igen, a szomszédság, a barátság hozott el bennünket ismét a disznótorba. Hányadik is ez már? Igen, a hatodik, amelyiken itt vagyunk! - ezek már Balogh András, a szomszédos Tépe polgármesterének szavai, aki elmondja azt is, hogy a hagyományőrző esemény alkalom a baráti talákozókra, egy-egy pohár bor meletti beszélgetésekre, amelyekre sajnos már csak ritkán adódik alkalom. Kisvártatva Gólya Zoltánné is előkerül, ő a tépeiek főszakácsa és a faluja disznótors különlegessége titkába avat be bennünket. - Ez a csepleszhájba, azaz a fodros bélkövérbe töltött hurka. Tüdőt, májat, szívet, fejhúst, tokaszalonát megfőzzük, apróra vágjuk, majd hozzáadjuk a főtt rizst, a vöröshagymát, a majorannát, a sót, a borsot és mindzet összedolgozzuk. Ezt töltjük a csepleszbe, amelynek a kisülő zsírja kellemes állagot, a ropogósra sült háj pedig különleges ízt ad az ételnek.

A Derecske egyik testvértelepüléséről, Nagyszalontáról már pénteken megérkeztek a vendégek. - A disznót itt kaptuk, és minent úgy csinálunk, mint otthon. Korábban is voltunk már az eseményen, és látom, nincs különbség a derecskei és a nagyszalontai disznótoros szokások között. Hiába, itt is, és otthon is Biharban vagyunk - mondta Kelemen László.

Kilenc hónap, kilenc vásár

- Egy jól felfogott piaci alapon működik, és a hagyományok éltetését szolgálja a megyei vásársororozat, amely a termelők, a települések és a vásárszövetség együttműködésén alapul. Végeredményben megyénk kézművestársadalma kap lehetőséget a bemutatkozásra, termékei értékesítésére - fogalmazta meg a hajdú-bihari vásársorozat célját Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke. A szövetséget három éve, itt, Derecskén alapítotuk meg. A települések adják az árusításhoz szükséges területet, a szövetség a faházakat és az áramot, a termelők pedig a tartalmat. 25 faházunk van, ez azt jelenti, hogy egyidőben 50 kézműves mutathatja be, árusíthatja portékáit. Egy esztendőben kilenc hónapon át kilenc vásárt tartunk. A visszajelzések kedvezőek, hiszen kulturált körülmények között kiváló alapanyagból készült, egészséges élelmiszereket, és praktikusan használható termékeket kínálnak a szövetségben résztvevő termelők.

HBN-KZS

Délutánig dolgozott a zsűri

A városközpontban lévő iskolaépület egyik termében egész délelőtt szorgoskodott a Szatmári Zoltán, Krályné Rábai Eszter, Kiss György, Cs. Tóth János és Pálfi József alkotta zsűri. Mondják, a pálinkával kezdték, amelynél már azt is pontozták, hogy miben adták a zsűri elé. Majd a tisztaságát, aromáját, fajtajellegét,ízét és utóízét vizsgálták. Ezután jöttek az ételek sorba: hagymásvér, lacipecsenye, sültek, hurka, kolbász és a helyi specialitások. Ezeknél is fontos szempont volt a tálalás, az íz, az utóíz, az állag, a felhasznált járulékos anyagok milyensége. Mindezek alapján a következő végeredmény született:

Hagymásvér: 1. Hajdúnánás, 2. Tépe, 3. Nagyszalonta

Laci pecsenye, újhús: 1. Konyár, 2. Deresk, 3. Derecske

Hurka: 1. Mátraderecske, 2. Tépe, 3. Bánffyhunyad

Kolbász: 1. Derecske, 2. Mátraderecske, 3. Derecskei Öregifiúk csapata

Toros káposzta: 1. Bánffyhunyad, 2. Nagyszalonta, 3. Tépe

Helyi különlegességek: 1. Debrecen, 2. Deresk, 3. Konyár

Tálalás: 1. Derecskei 8. b osztálytalálkozós csapat, 2. Hajdúnánás, 3. Debrecen

Házipálinkák: 1. Deresk, 2. Derecskei Öregfiúk, 3. Tépe

HBN