Kisiskolák

Most meg mintha kissé unalmas lenne. Kétségkívül napirenden tart közösséget foglalkoztató témákat. Mondjuk most szombaton a falusi iskolák helyzetét és a Kereszténydemokrata Néppárt által létrehozott Izraelita Műhely célját, tartalmát. De olykor meg is elégszik azzal, hogy ezeket a témákat csupán felmutatja, a beszélgetés a túlzott kiegyensúlyozottságig szelíd partjai között mozog, és nem jut el sehová. „Megint beszélünk, csak beszélünk” – írta volt Petőfi, s Shakespeare sem elismerően emlegeti, hogy „Szó, szó, szó”.

A kisiskolások ügyében például én nem tudok szabadulni személyes és irodalmi élményeimtől. A kicsi falvakban az iskola a szellemi megmaradás jószerint egyetlen formája. Jártam a falumban részben osztott iskolába, voltam I-III. osztályos palatáblával és palavesszővel. Megtanultam, amit lehetett, talán négy diplomám igazolja (s ezt nem a dicsekvés mondatja velem). És voltam éveken át bejáró diák, a házunktól hét kilométerre. Edzett ez is, igaz, de azért testem-lelkem megviselte, most érzem igazán, öregedőben.

A vasárnapi műsor a témáról kissé személytelen és érzelemmentes beszélgetés volt, s bár máskor ezt a médiában inkább erénynek tartom, ebben az esetben nem. Ugyanis a falvakban is gyarapodó technikai eszköztár sem pótolhatja a személyt, a tanítót, ahogyan például Gárdonyi, Móra vagy Darvas József látta és láttatta. A falusi iskolák fenntartásának feltétlen híve vagyok, legalább az alsó négy osztályt tekintve.

Szerettem volna, ha ez a naiv hit ebben a műsorban is társra talál.

Bényei József

Rádióműsor a HAON-on: http://radio.haon.hu