Út a világhírhez: mi lett a fövenyfürdőből?

Az impozáns bejárat
Az impozáns bejárat - © Fotó: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár
Hajdúszoboszló – A geológusok régóta sejtették, hogy az Alföldön gáznak és kőolajnak kell lennie.

  • 1923 áprilisában Pávai Vajna Ferenc geológus barátja – a helyi orvos, Balázs Endre – hívására érkezett meg Hajdúszoboszlóra. Kisüstivel koccintottak, majd az orvos elmondta az érdekes hírt: egy idős gazda kertjében fúrt állítólag 150 méter mély kútból 24 Celsius-fokos vizet hoztak a felszínre.
  • Pávai Vajna életrajzírója, Nagy László János szerint a hévízkutató ezt meghallva azt mondta a barátjának: – Akkor igyunk még egy kupicával… csak azt mondom „állítólag”, ahol a kis mélységben meleg víz van, ott nagyobb mélységben még melegebbnek kell lennie.
  • Ma pedig már az egész világ ismeri ezt a titkot.

Szoboszló egy nagyon szép történelmi múlttal rendelkező kisváros volt a 20. század elején. Azonban helyzete a trianoni katasztrófával sújtott magyar gazdaság korabeli állapota miatt nem volt túlságosan kedvező. Inkább álmos, poros kisvárosnak nevezhetnénk, amelynek a beruházási terveiben a nagyobb tételekként leginkább járdaépítések szerepeltek.

Egy kupicával kezdődött

1923 áprilisában Pávai Vajna Ferenc geológus, barátja – a helyi orvos, Balázs Endre – hívására érkezett meg Hajdúszoboszlóra. A baráti ölelés után kisüstivel koccintottak, majd az orvos elmondta az érdekes hírt: egy idős gazda kertjében fúrt állítólag 150 méter mély kútból 24 Celsius-fokos vizet hoztak a felszínre. Pávai Vajna életrajzírója, Nagy László János szerint a hévízkutató ezt meghallva azt mondta a barátjának: – Akkor igyunk még egy kupicával… csak azt mondom „állítólag,” ahol a kis mélységben meleg víz van, ott nagyobb mélységben még melegebbnek kell lennie.

A geológusok régóta sejtették, hogy a Kárpátok övezte nagy medencében, az Alföldön – ami egykor tengerfenék volt –, a talajban szénhidrogénnek: gáznak és kőolajnak kell lennie. A városi tanács 1924-ben engedélyt adott a Nagyalföldi m. kir. Bányászati Kutató Kirendeltségnek arra, hogy a város közigazgatási területén próbafúrásokat végezzenek. Korábbi részsikereket követően (339 méter mélységben vizet és gázt találtak) 1925. október 26-án, 317 napi kutakodás után 1086,34 méter mélységben 73 Celsius-fokos, napi 2 millió 304 ezer liter vízhozamú hőforrást találtak, amely a másfél méteres fúrólyuk száján 7-8 (!) méterre tört fel. Domokos Bertalan visszaemlékezése szerint ekkor így kiáltotta el magát: – Fúrómester úúúr! Tesssiiik jönniii! Ömlik a víííz!

Nehézségek után gyarapodás

A feltörő víz összegyűlt a forrás körül, amit egy nagy mélyedésbe vezettek. Itt nyílt meg 1927-ben az úgynevezett „fövenyfürdő”.

hs4A hőforrás a kitörés időpontjában | Fotó: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár

A lakosság és a környékről érkező érdeklődők is megtapasztalhatták a hévíz jótékony hatásait. A város vezetése hamar ráébredt, hogy mekkora kincs rejlik a földben. Az adóssággal küszködő település nem tudta beindítani a fejlesztéseket, s ezért egy külső befektetőkből alakult részvénytársaságnak adták bérbe az üzemeltetést. Ám a szerződésben foglalt beruházások elmaradása után a város felbontotta a szerződést. Ezt követően lassú fejlődés indult meg.

Miután a város visszakapta az üzemeltetés jogát, évről-évre újabb beruházások valósultak meg, aminek következtében a fürdő hamarosan világhírű lett. Már 1928-ban megépült az első vasbeton strandmedence, egy gyógymedence, valamint száz darab fából épült kabin. Tíz évvel a hévíz megtalálása után már évi 200 ezer látogató kereste fel a fürdőt. A befolyó jövedelemből újabb fejlesztések valósultak meg: 1937 végén már 4 szálloda, 8 üdülő, 15 panzió, 66 magánlakás és 1200 kiadó szoba – összesen körülbelül 4000 férőhellyel – állt a fürdővendégek rendelkezésére. Bevált Pávai Vajna Ferenc jóslata, mely szerint „a víz konyhasó, szik és jódtartalma világfürdővé predesztinálja Hajdúszoboszlót.”

Kényelmet szolgáló üzletek

A fürdőtelepen több, pályázat útján üzemeltetésre kiadott üzlet is működött, amelyek megszerzéséért komoly verseny folyt. Ezek közül a legnagyobb vállalkozás a vendéglő volt. Emellett cukrászda, bazár, valamint külön cukorka- és gyümölcs­árusító bódé is üzemelt, de nagy forgalma volt a férfi és női úri fodrászhelyiségeknek is. Komoly bevételi forrásnak számított a fürdő – üzlethelyiséggel nem járó – fényképezési joga is, amiért szintén versengtek a vállalkozók. A híreket ugyan hangosbemondón is beolvasták, de emellett minden igényt kielégítő külön hírlap- és nyomtatványárus is működött.

hs2Életkép a két háború közti fürdőből | Fotó: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár

A gyógyjelleget erősítette a két orvosi rendelő és a légúti megbetegedések gyógyítására szolgáló két inhalatórium is. Annak ellenére, hogy a víz gyógyhatásához nem fért kétség, különböző hiányosságok miatt a „gyógyfürdő” minősítést 1934-ben is csak egy évre, s akkor is csak ideiglenesen kapta meg az intézmény. A II. világháború végén a szovjet hadsereg rendezett be itt hadikórházat, a civil lakosság előtt 1945 májusában nyitotta meg újra kapuit a fürdő, amely fennállásának első két évtizedében mintegy 5 millió gyógyulni és szórakozni vágyó vendéget fogadott. A népjóléti miniszter 1946. szeptember 16-án minősítette gyógyfürdővé a hajdúszoboszlói intézményt, amely ezt követően rohamos fejlődésnek indult.

Kedvezményes jegyek

Találékony ember a magyar: a helyi lakosok kedvezményes idényjegyre voltak jogosultak, viszont voltak, akik ezzel megpróbáltak visszaélni, mégpedig a névre szóló jegyek családon belüli átíratása révén. Nem csoda, hogy a sorozatos kérelmeket egy idő után rendre visszautasította az igazgatóság. A fürdő vezetősége más esetekben is biztosított kedvezményes jegyeket. A legnépszerűbb a „tisztviselői” jegy volt, amit munkaviszony igazolás után kaphattak meg az állami foglalkoztatottak.

hs3Élet a fürdőben anno | Fotó: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár

Kik kértek még kedvezményeket? Természetesen a betegbiztosító intézetek, akik számára 50 filléres szabadfürdőjegyet biztosítottak, amiből 30 fillért a betegnek kellett helyben fizetnie, a fennmaradó 20 fillért a biztosító társaság utólag rendezte. A helybeli Frontharcos Szövetség, a Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége, valamint a helyi cserkészcsapatok tagjai számára 10 pengős kedvezményes idényjegyeket biztosítottak. Elutasította viszont az igazgatóság az Esztergomban székelő Szatmári Irgalmas Nővérek magyarországi Tartományfőnökségének azon kérelmét, hogy a gyógyfürdőbe beutalt rendtagok idényjegyeiket egymás közt átruházhassák. Az Isteni Megváltó Leányai Rend püspökladányi főnöknője kedvezményes jegy iránti kérelmét is csak a tisztviselői jegy mértékéig találta teljesíthetőnek a vezetőség.

– Szálkai Tamás –


Fürdőtörténeti kiállítás

A néhány éve impozánsan megújult Kovács Máté Városi Művelődési Központ adott helyt a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 45. levéltári napjainak Hajdúszoboszlón megrendezett második rendezvényének, aminek a fürdőkultúra volt a témája. Az érdeklődők előadást hallgathattak meg a hajdúszoboszlói fürdő két világháború közti (Szálkai Tamás, HBML), majd annak szocialista kori történetéről (Nagy István, Bocskai István Múzeum). Megyei kitekintések is történtek: Kotics­né Magyari Márta (Déri Múzeum) a konyári Sóstófürdő működését ismertette. Papp József helytörténet-kutató a debreceni fürdők két évszázados históriáját mutatta be, Husvéth András pedig a megye harmadik gyógyfürdőjéről, a hajdúnánásiról tartott előadást. Katona Csaba (MTA BTK TTI) pedig a Balatonfüredre látogató hajdúsági és debreceni fürdővendégekről értekezett.

A rendezvény szünetében bemutatták a levéltári dokumentumok alapján készült „Amikor a mélyből feltört a gyógyító víz” című fürdőtörténeti kiállítást is, amit dr. Szálkai Tamás rendezett.


Fürdőfejlesztés (1927–45)

  • 1927. július 26. Megnyílik a Fövenyfürdő
  • 1928. Vasbeton strandmedence (50×51,5 m), gyógymedence (15×32 m), 100 kabin, öltözők (2×300 személy részére)
  • 1931. másik strandmedence (50×25 m), pihenő
  • 1935/1936. Két orvosi rendelő, inhalatórium
  • 1936. 2 db fedett termálmedence (egyenként 7×14 m), hűtőtorony, ivócsarnok
  • 1938. Hullámmedence (50×25 m)
  • 1939. Pihenőcsarnok, csónakázótó, gyógyvízpalackozó
  • 1941. Kádfüdő, gyógyvízpalackozó
  • 1942. Pezsgőmedence



Hajdúszoboszló.
HAON.HU






hirdetés