Városi rang, megyei jog

Polgár - 275 év után 25 éve szerzett városi rangot Polgár, amely a közgyűlés helyszíne volt.

A pénteki megyei közgyűlés egyértelmű szereplői a hajdúvárosok voltak. Maga a helyszín is meghatározta ezt: Polgár 25 éve szerezte vissza a városi rangot, ennek jegyében zajlott a 2018-as év, amelynek méltó lezárása volt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének kihelyezett ülése. A település igyekezett minél többet megmutatni magából: C. Tóth János díszpolgár, helytörténész izgalmas összegzést mondott a város múltjáról, amelyből megtudtuk, hogy az egykori hajdú vármegye nagy részét a hajdúvárosok adták, Debrecen „csak hozzákapcsolódott”. Ez a történelmi tény ugyanolyan derültséget keltett a teremben, mint az, hogy Tóth József polgármester a „polgári Buczkó Józsefként” mutatta be C. Tóthot. (Buczkó József közgyűlési tag, emellett hajdúnánási helytörténet- és néprajzkutató).

Hajdúböszörmény képviselő-testülete határozatot fogadott el arról, hogy a település megyei jogú várossá szeretne válni. Megítélésük szerint az értékei és eredményei alapján, mint „a hajdúk fővárosa” és a megye második legnagyobb városa méltó arra, hogy megyei jogú rangra emelkedjen. A város kérte a megye támogatását is az elképzeléséhez, ezért a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése pénteki, polgári kihelyezett ülésén tárgyalta a témát. A jelen lévő 20 képviselő igennel szavazott, a kezdeményezés határozati javaslatként fog az Országgyűlés elé kerülni. Képviselőtársa kérdésére Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere elmondta, elsősorban presztízskérdés, hogy visszanyerjék a régi rangot, amely 1950-ben szűnt meg.

Utak találkozása

A pénteki kihelyezett ülésen több dolog is „egybeesett”. Egyrészt történelmi jelentőségűnek ítélték meg, hogy éppen a hetedik hajdúvárosban kezdeményezi a legnagyobb hajdúváros a megyei jog „visszaigénylését”. Másrészt a házigazda település polgármestere, Tóth József úgy határozta meg Polgárt, mint az utak találkozásának városát. S mit ad Isten? Az egyik legfontosabb előterjesztés a megyei utak fejlődését, fejlesztését hivatott ismertetni többek között a Magyar Közút és a NIF által.

Év végére

A  megyei úthálózatról is érdemi dolgokat tudtunk meg, ugyanis a közlekedésfejlesztés aktuális helyzetéről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. illetékese is összefoglaló tájékoztatót tartott.

Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója többek között kiemelte, hogy az M35-ös autópálya 481-es számú főút és Berettyóújfalu közti szakasza műszaki munkáinak előrehaladása szeptember 30-án közel 85 százalékos volt, ezért van realitása a december 21-ei forgalomba helyezésnek. Az M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki országhatár közötti szakaszának megvalósítása első ütemben az idén befejeződik, míg a második ütem lezárása 2020 elején várható.

11 és fél tonna burkolatmegerősítés, körforgalom: a 471-es számú főút Hajdúsámson és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határa közötti felújításának már tavaly örülhettek a közlekedők, ez év végére be is fejeződik a projekt – tudtuk meg. A határ menti közlekedésfejlesztést illetően arról informálódtunk sok más között, hogy a Nyírábrány – Érmihályfalva közti meglévő személyforgalmi határátkelőhely kiegészítése teherforgalmi terminállal és egyéb létesítmények megépítésével projekt építési engedélye megvan, viszont az Interreg pályázati felhívás késik, a külföldi partner támogatása kétséges, ezért kormányzati forrásból kellene, hogy a fejlesztés megvalósuljon.

A Magyar Közút aktuális fejlesztéseiről is szó volt, kiemeltek több sikert is (például körforgalom építése Hajdúdorog központjában), eközben a képviselők hangsúlyozták, hogy a megye mellékútjaira ráférne a további felújítás.

BB