Megyei közgyűlés: a kkv-k növekedése létcél

Debrecen - Fényszennyezésről, de gazdaságfejlesztésről is szó volt.

Elfogadták Hajdú-Bihar megye klímastratégiáját, a megye versenyképességének növelése érdekében a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK), valamint a megye települési önkormányzatai közötti partnerségi megállapodások megkötését támogatták, módosították a 2017. évi költségvetési rendeletet és többek között tájékoztatót hallgattak meg a NightLight projekt keretében a fényszennyezés megyei helyzetével kapcsolatosan megfogalmazott szakértői megállapításokról és javítást célzó ajánlásokról, javaslatokról a megyei közgyűlés pénteki ülésén.

A HBKIK, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közötti együtt munkálkodás a megye településeinek, gazdálkodó szervezeteinek fejlődését szolgáló területfejlesztési és gazdaságfejlesztési célok érvényre juttatása érdekében a kezdetektől fogva konstruktív, egymás tevékenységét erősítő jellegű és jelentős múltra tekint vissza - hangzott el. A felek ezt 2013 júniusában együttműködési megállapodás keretében is szentesítették.

Ennek szellemében a kamara és a megyei önkormányzat a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) építkező célkitűzéseinek megvalósításában is hatékonyan, aktívan működött együtt, melynek köszönhetően a közös munka az elmúlt években még szorosabbá vált.

Fotó: Matey István

Mindezek alapján a HBKIK nemrégiben egy olyan koncepcióval kereste meg az önkormányzatot, mely szintén a megye gazdasági teljesítőképességének növelését, a szakképzett munkaerő megtartását és hatékony foglalkoztatását, a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelését célozza. A koncepció lényege, hogy a kamara együttműködési megállapodásokat kíván kötni a megye települési önkormányzataival annak érdekében, hogy az említett célok elérése érdekében a kamarai szolgáltatások minél szélesebb körben elérhetővé váljanak a vállalkozások számára olyan településeken is, ahol a kamara nem rendelkezik területi szervezettel, területi irodával.

- Az elmúlt 15 évben ha megnézzük a visegrádi országok között az egy főre jutó működő tőke növekedését, akkor az hazánkban jelentős ugyan, 42 százalék, de 58 a másik három országban. Ennek az okát abban látjuk, amit a kormány is nagy figyelemmel követ, és stratégiát keresve igyekszik belőle kitörni: a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások növekedési potenciálja, termelékenysége, felkészültsége, versenyképessége még jelentősen elmarad. Nem képesek a globális együttműködésre, ezáltal lemaradnak a növekedési versenyben. Nekünk az egyetlen kitörési lehetőségünk az, ha a vállalkozásokat ebben segítjük. Órási változás előtt áll a világgazdaság, a digitalizáció például olyan fejlesztéseket követel meg és inspirál, amikkel ha valaki nem tart lépést, lemarad. Tíz éven belül olyan technológiák, iparágak lesznek jelen, amelyekben aktívan részt kell venni. Ehhez kínáljuk a segítségünket - fogalmazott Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke az ülésen.

Az ülés végén Bernáth László képviselő, a Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke tájékoztatott, hogy valamennyi képviselő leadta a vagyonnyilatkozást. Továbbá felhívta a figyelmet egy civil szervezeteket érintő pályázati lehetőségre, amiről az önkormányzat honlapján lehet tájékozódni.

HBN