Szívinfarktus: az egyik leggyakoribb halálok

Hajdú-Bihar - A roham általában hirtelen kezdődik, igen erős, szorító jellegű mellkasi fájdalommal.A szívinfarktus a koszorúér betegség legsúlyosabb formája, mindenki által rettegett, nem ritkán az életet veszélyeztető súlyos betegség, mely világszerte a leggyakoribb halálokok közé tartozik - olvasható a Kardiológiai Intézet tájékoztatójában, melyből az legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük ki.

Mi okozza?

A szívinfarktus hátterében rendszerint az érrendszer megbetegedése, az érelmeszesedés áll. Érelmeszesedés alatt a verőerek (artériák) falának megbetegedését értjük, mely lassan, évek-évtizedek alatt alakul ki. Az erek falának belső rétegén már kisgyermekkortól kezdve kimutathatók zsírlerakódások, melyek az idő múlásával növekednek, ún. plakkok alakulnak ki, melyek az erek üregét jelentősen beszűkíthetik. A plakkok később megrepedhetnek, a vérlemezkék összetapadása következtében véralvadék (trombus) képződik, mely az ér üregének teljes elzáródását okozza- így alakul ki a szívizomelhalás azon a területe, amit az elzáródott ér lát el. Az elhalt szívizom helyét később hegszövet foglalja el, mely nem képes a szív pumpaműködésében részt venni. Ha a heg nagysága jelentős, a pumpaműködés olyan mértékben romolhat, hogy pangásos szívelégtelenség alakul ki.

Hogyan lehet felismerni?

A heveny szívinfarktusnak a legtöbbször könnyen felismerhető típusos tünetei vannak. A roham általában hirtelen kezdődik, igen erős, szorító jellegű mellkasi fájdalommal. A betegnek típusos mellkasi fájdalma (ún. angina pektorisz) az infarktust megelőzően rendszerint már volt, de tudni kell, hogy szívinfarktus előzetes mellkasi fájdalom nélkül is előfordulhat. Az infarktusos mellkasi fájdalom jellege az angina pektoriszhoz hasonló, de általában hosszabb ideig (20-30 percnél tovább) tart, és jóval hevesebb.

A fájdalom jellege szorító, markoló, mely legtöbbször a szegycsont mögött a legerősebb, kisugározhat mindkét mellkasfélbe, de főleg a baloldalra, esetleg a karokba és a nyakba. A fájdalmat gyakran verejtékezés és halálfélelem is kíséri. Az esetek kisebb részében a fájdalom egyéb területen, pl. a gyomortájékon is kialakulhat- ilyenkor a beteg, vagy hozzátartozója nem gondol szívbetegségre, hanem hasi megbetegedésre gyanakszanak.

Mit tegyünk?

A beteg további sorsát legtöbbször az dönti el, hogy ő maga és környezete hogyan értékeli az első tüneteket és milyen gyorsan kerül kórházba. Az első és legfontosobb mentőt hívni. A beteget a segítség megérkezéséig nyugalomba kell helyezni, friss levegőről kell gondoskodni és nyelv alatti nitroglicerint kell kipróbálnia, amennyiben a beteg ilyet már használt korábban. Minél előbb kerül a beteg kórházi ellátásra, annál nagyobb az esélye annak, hogy az infarktust okozó elzáródott érszakasz a kezelés hatására megnyíljon, kisebb szívizomterület haljon el, és minél teljesebb gyógyulás következzen be.

HBN

Előjelek

A szívrohamot gyakran megelőzik enyhébb, nem típusos előjelek. Ilyenek lehetnek kisebb mellkasi nyomásérzések, rossz közérzet, fáradékonyság, melyek legtöbbször már hetekkel előbb jelentkeznek, de a beteg nem tulajdonít jelentőséget ezeknek a jelentéktelennek tűnő tüneteknek, és nem fordul orvoshoz. Sajnos, sokszor a vizsgálatok sem tudják megjósolni az 1-2 hét múlva bekövetkező eseményt.

Az újraélesztés - mit tegyünk?

Sajnos bármikor előfordulhat, hogy valaki rosszul lesz környezetünkben, és újra kell éleszteni. A legelső és legfontosabb dolog, hogy egyből mentőt hívjunk. Ha van velünk valaki, az a telefonhívással párhuzamosan kezdje el az újraélesztést, melynek menete évente kicsit változik, de nem orvos által végzettnek a lényege mellkas ritmikus nyomása, azaz a „szívmasszázs”. A beteg oldala mellé térdelve tenyerünkkel és másik kezünkkel segítve a szegycsont bal oldalának környékén percenként 80-100-szor pár cm-nyit lenyomjuk a mellkast (mellkas kompresszió), ezzel folyamatos keringést biztosítva a szervezetben. Korábban a szájon-orron keresztüli lélegeztetést is javasolták, de mivel ehhez speciális technika szükséges, ezért lehetőség szerint a mellkas kompresszióra kell koncentrálni, amíg a mentő ki nem érkezik