Eljött Közép-Európa, a V4-ek ideje

Debrecen - Debrecen múltja mély és sikeres, valójában 500 éve regionális központként működik.

– Különleges történelmi helyzet alakult ki 2010 óta: hazánk geopolitikai egyensúlya látható öt nagy erőközpont globális hálójában – mutatott rá Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a csütörtökön kezdődött 56. Közgazdász-vándorgyűlésen a Kölcsey Központban. – A Berlin, Washington, Moszkva, Peking és Isztambul politikai erőközpontok között kialakult magyar és térségi egyensúly mellett a jövőt tíz régiós, gazdasági-pénzügyi központ és ezek együttműködése határozhatja meg, ezek között pedig ott van Budapest és Debrecen. A 21. század lényegében a városok, a megavárosok, a városállamok sikere, és a Kárpát-medencét – gazdasági szempontból legalábbis – tekinthetjük egy városállamnak, aminek a megépítése, a V-országok együttműködése, kulcs a jövő szempontjából – fogalmazott a jegybankelnök.

A visegrádi országok gazdasági szerepét méltatva emlékeztetett, hogy az elmúlt években ebben a térségben a munkanélküliség csökkent, rugalmasság jellemzi a gazdaságpolitika, a monetáris politika, valamint a társadalompolitika területét is. Az Európai Unió dél-európai tagállamai (a ClubMed országok) viszont épp az ellenkező pályát futották be – jegyezte meg. Jelentős feladatok állnak most a visegrádi országok előtt: megoldást kell találni a demográfiai kihívásokra, a magas hozzáadott értékű termelésre kell ösztönözni a vállalatokat, és a felsőfokú oktatást is fel kell zárkóztatni a nyugati színvonalhoz. A további fejlődéshez pedig elengedhetetlen az észak-déli kereskedelmi integráció megteremtése – hangsúlyozta Matolcsy György.

A történelem záloga

Ahogyan Győr az Audi révén a nyugathoz tartozik, úgy Debrecen a BMW kapcsán a keleti rész, a jövő sikerét célozta meg. De jóval régebbi a központi szerep, ugyanis az elmúlt 4-500 év jelentősen előrevetítette a város, Kelet-Magyarország, hazánk és a Kárpát-medence sikerét. A cívisváros fekvése is jó előjel, hiszen négy makrorégió metszéspontjában fekszik – folytatta a jegybankelnök. Előadásában Matolcsy György a visegrádi térség összefogása és sikere kapcsán kifejtette, hogy hazánknak van történelmi mélysége a felzárkózásra, nemhiába volt egykor sok egyéb közt Európa leggazdagabb aranytermelője.

Innovatív vállalkozások

A közgazdasági elit találkozóján talán sosem voltak még ennyien jelent a gazdaságpolitika irányító közül – emelte ki Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Monetáris Tanács tagja. A három napon át tartó esemény nyitó ülésén Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere stratégiai elképzeléseket felvonultató előadását is nagy érdeklődés fogadta. A tárca létrejöttét ecsetelve kifejtette, hogy hazánkat 2030-ra Európa első öt olyan országa között szeretnék tudni, ahol a legjobb élni, lakni és alkotni, dolgozni. Mindehhez kellenek a kreatív magyarok, az innovatív vállalkozások, a gyors, biztonságos közlekedési rendszer és energetika – majd’ háromszáz olyan akciótervet, intézkedést határoztak meg, amellyel a cél elérhetővé válhat. Mindezek részleteiről szólva a miniszter kiemelte, hogy újgenerációs szakképző iskolák jönnek létre, komplett iskolafejlesztési programot indítanak, ami az intézmények teljes körű tartalmi és külső megújítását is jelenti, s ami majd természetesen Debrecent is érinti.

Főként a keleti irányba

Azok a központok, amelyek ma jellemzik a világot, fokozatosan eltolódnak – utalt vissza a jegybankelnök szavaira a miniszter. Úgynevezett megatrend, súlyponti változás, növekedés, átstrukturálódás figyelhető meg a világgazdaságban, főleg a keleti irányba. A most zajló 4. ipari, informatikai forradalom emellett olyan megoldásokat követel, ami lényegesen különbözik az eddigiektől.

Megpezsdült az élet

Papp László, Debrecen polgármestere a város gazdasági fejlődéséről szólt a vándorgyűlés egyik szekciójában. A megnyitón azt hangsúlyozta, hogy a város az elmúlt húsz évben rendkívül sokat fejlődött és változott. A következő években Magyarország egyik legnagyobb üzleti lehetőségét (lehetőségeit) hordozza. Büszkék arra, hogy a nemzetközi üzleti életben is egyre sikeresebb a város, például a jövő városának választotta Debrecent a Financial Times – számoltunk be róla év elején. Az elmúlt három évben sikerült 6 ezer új munkahelyet létrehozni, a bejelentett működő tőke nagyságrendje pedig meghaladja az 500 milliárd forintot – tette hozzá a polgármester. Olyan kihívások előtt áll a város, amiben „nem volt még kipróbálva”, ezért számít a kormány támogatására – folytatta.

BB