Öntisztuláson megy át a közmunkaprogram

Tiszagyulaháza - A helyettes államtitkár végigjárta a standokat, ahol a polgármesterektől tájékozódott a tevékenységekről. Interjú dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárral.

Ebben az évben a megye északnyugati szegletében lévő, fennállásának idén 110. évfordulóját ünneplő, mintegy 750 lakosú Tiszagyulaháza adott otthont a „Helyi értékek startja” elnevezésű megyei közfoglalkoztatási kiállításnak a hétvégén. Három megyéből 47 település hozta el és mutatta be közmunkaprogramjaikban készített termékeiket. Az eseményen ott volt dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár is, akit a közmunkaprogramról, annak folytatásáról kérdeztünk.

Mit tapasztalt eddigi körútja során a tiszagyulaházi vásáron?

Ezen a fórumon az önkormányzatok bemutatták az értékteremtő hasznos tevékenységüket. Büszkék arra, amit készítenek, amilyen eredményeket elértek 2011-től, a közmunkaprogram indulásától kezdve. Akkor a Belügyminisztérium a hasznos tevékenységek, értékmegőrző programok indítását tűzte ki célul. Ezt beváltotta a program, hiszen a résztvevők mindegyike a helyi sajátosságokra igyekszik törekedni, van aki szövetkezet formájában, van aki önkormányzati kht.-ékban, és van aki a település fenntartásában fejti ki tevékenységét. Ez látható a helységek összképén, így a házigazda falu esetében is. A közfoglalkoztatotti programban megújult, gyönyörű és élhető Tiszagyulaháza. A közmunkának kedvező hatása van a népesség megtartásra is. A standoknál beszélgettem a polgármesterekkel, és tapasztaltam, büszkék a programjaikra. A mi elképzelésünkkel összecsengve tették a dolgukat, ezt tapasztaltam a kiállítás bejárása során.

Hajdú-Bihar hogy áll a közfoglalkoztatás terén országos viszonylatban, mennyiségben és minőségben?

Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb foglalkoztató Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Őket követi Hajdú-Bihar, ő is jelentősen kiveszi a részét a közfoglalkoztatásból. Tapasztalható azonban, hogy ebből a munkaformából nagyon sokan eltávoznak az elsődleges munkaerőpiacra. És az is a fő cél, hogy a közfoglalkoztatásból lehetőleg az elsődleges munkaerőpiacon találják meg a munkahelyüket az emberek. Ezért, hogy ez így legyen, a kormányhivatalok, az állami foglalkoztatási szervek sokat tesznek.

Munkaerő-elvándorlásról beszélhetünk tehát a közfoglalkoztatásból. A településeknek azonban vannak kiemelt programjaik, ahonnan nem szívesen engedik el a szakembereket, mert ha ők elmennek, a program veszélybe kerül. Ezeknek a programoknak a szakembereik megtartására kormányzati szintről tudnak-e segítséget nyújtani?

Mi egy dolgot tudunk, forrást biztosítunk, és igyekszünk a programokat úgy elemezni, értékelni, hogy ezek értékmegőrzőek, továbbfejleszthetőek, továbbvihetőek legyenek. Ilyenre Hajdú-Biharban Hajdúböszörmény és Hajdúhadház kapott kiegészítő támogatást. Ott olyan beruházásokat, fejlesztéseket kezdtek el, amelynek folytatását szükségesnek ítéljük meg, új munkahelyeket teremtenek. Tovább tudják vinni az eddigi értékteremtő tevékenységüket. Úgy általában kezelve a kérdést, egy dolgot nem tud adni a Belügyminisztérium: munkaerőt. Ilyet ne is kérjenek a települések. A programok folytatása a lényeg. Erről most a standoknál beszélgettem a polgármesterekkel, és valamennyien arról számoltak be, hogy munkaerőgondjaik vannak. Igyekeznek megtalálni a településen azokat az embereket, akikkel folytatni tudják a már megkezdett tevékenységeket. De ez egyre nehezebb, ez nagyon feladja a leckét. Nyilván ez a következő időszak kihívása.

Meddig beszélhetünk még közfoglalkoztatásról? Cél-e, hogy teljesen kivezessék ezt a foglalkoztatási formát?

A kormány deklarálta és az a szándéka, hogy a közfoglalkoztatás nem egy állandó, hanem időszakos tevékenység legyen, egy átmeneti foglalkoztatáspolitikai eszköz. Hangsúlyozom: átmeneti! Egyre közelebb kerülünk ahhoz az időszakhoz, amikor már a közfoglalkoztatás esetleg egy más foglalkoztatási formába lendül át. Betöltötte szerepét a közfoglalkoztatás. 2016-ban még 226 ezer 500 közfoglalkoztatott volt, a múlt hónapban pedig már csak 145 ezer. Jövőre, 2019-ben, a költségvetésben még lesz 180 milliárd forint közfoglalkoztatásra. A programokat már ősszel elkezdjük készíteni a polgármesterekkel, de ők maguk is említették ma, hogy a jövő évi programjaik mérsékeltebbek és visszafogottabbak lesznek. Tehát maga a közmunka, a rendszer, egyfajta öntisztuláson megy át. Amikor pedig betölti a szerepét, háttérbe szorul.

- Kovács Zsolt -