„Ami megvan, azt nem hagyjuk tönkremenni”

Hajdú-Bihar - Mind kisebb a közmunka mozgástere, nálunk is érződik a gazdaság élénkülése. Látva a tendenciát, a hajdú-bihari polgármesterek már tervezik a közfoglalkoztatás utáni időszakot.

Február 28-án befejeződött a „közmunkaév”, az új pedig elkezdődött március 1-jén és 2019. február 28-ig tart. A nemrégiben kezdődött terminus lényeges változásokat hozott, ezek leginkább a takarékosság irányába terelik az önkormányzatokat, jelezve, ott van az elsődleges foglalkoztatási szektor, és aki a szakértelmét, tapasztalatát, munkaerejét kihasználva többet szeretne keresni, menjen oda. Lehetőség immár Hajdú-Biharban is van. Érzik is ezt a polgármesterek.

Költség, bér, idő

Mielőtt a településvezetők véleményére térnénk, összegezzük, mi is változott az előző „közmunkaévhez” képest. A Start mintaprogram mezőgazdasági részében havonta és személyenként 130 ezer, míg a többi programban 110 ezer forintban maximálták a költségeket. Ebből megy a bér, a közvetlen dologi kiadás, illetve a fejlesztés. Ez utóbbira – vélekedett a megkérdezett településvezető – azonban már nem futja, tehát az összeg az eddigi rendszer fenntartására elég. Ha azonban fejleszteni szeretnének, akkor tevékenységükkel ki kell lépni a piacra, vagy az önkormányzatnak kell bepótolni. A mezőgazdasági programban rögzítették az adott növény termesztésére területarányosan fordítható összeget. Ha a normál esettől bármilyen eltérés van, ismét csak a helységnek kell pótolni. Ugyanakkor a szakemberek foglalkoztatása esetén megnézik a képzettségét, és azt is, hogy azt hol szerezte. A 81 ezer forintos havi juttatás helyett a 106 ezer csak annak adható, aki a megfelelő iskolában szerzett jogosultsággal végzi a szakmunkát. A kisebb bér miatt többen önként keresik a lehetőséget a versenyszférában. A főleg a közintézményekben adminisztrátorként, szellemi munkásként tevékenykedő hosszú idejű foglalkoztatottakkal egy év helyett egyelőre csak négy hónapra lehet szerződést kötni.

Nagy érték a faluban

– Esztárban az előző évi 130 helyett az idén 96 közmunkást tud foglalkoztatni az önkormányzat. A tavalyi csapatból néhányan előnyugdíjba mentek, illetve új munkahelyet találtak. A piaci szektorban olyan iramban nő a fizetés, hogy nem tudjuk megtartani a szakembereket. És van hová menniük. A közmunkaprogram pénzügyi szigorítása miatt az asztalosüzemünknek nem tudjuk egész évre biztosítani az alapanyagot. A termékeink értékesítésével pótolunk be – mondja Szécsi Tamás polgármester, aki azzal folytatja, hogy a közmunkaprogramban nagy értéket halmoztak fel, termelő egységeket hoztak létre. Ennek működtetése nagy kihívás. Megítélése szerint szociális szövetkezetekkel ez kezelhetetlen. Kivételt jelenthet egy-egy sikeres projekt.

– Nincs más választásunk, mint kezelni a kormány intézkedéseit. A bevételeket a fejlesztésre fordítjuk, ha kell, saját forrásból bepótolunk, ami megvan, azt nem hagyjuk tönkremenni.

A papírtermék marad

Mind a három program megmaradt Nagyrábén, bár a múlt évi 220 helyett az idén csak 160 közfoglalkoztatottjuk lesz. A többiek hol vannak? – Elmentek dolgozni építőipari vállalkozókhoz, útépítésekhez, adminisztrátornak, kinek mi a szakképesítése – válaszolja Tiszai Károly polgármester. – Az útjavításokat, belvízelvezető csatornák karbantartását, a mezőgazdasági programunkat folytatjuk. A papírtermékeinkkel szereztünk országos hírnevet magunknak, ott tavaly is, és az idén is harmincan dolgoznak, tovább tudjuk vinni azt a programunkat.

A Hajdú tanyán

1012 és 852 – ez a két szám Hajdúböszörmény tavalyi és idei közfoglalkoztatottjainak száma, ami évről évre apad. Mezőgazdasági program a Hajdú tanyára „kihegyezve”, út- és járdaépítés, -javítás, és még sorjázza a tevékenységeket Kiss Attila polgármester, aki nem titkolja, számukra öröm és bánat is a versenyszféra elszívó hatása. – Egyrészt az egyénnek több fizetése, a városnak több adóbevétele lesz, ugyanakkor nekünk is szükségünk volna a szakemberekre. A Hajdú tanyán egy hagyományőrző, ám igen jól működő mezőgazdasági programunk van. Ez hosszú távon szociális szövetkezetté alakítható. A szakemberhiányt érezni a járdák, utak, árkok karbantartásában, a parkosításban.

Ha végképp nem lesz olyan ember, aki ezeket a feladatokat szakszerűen elvégezze, akkor közbeszerzés után a piacról szerezzük be a munkaerőt, a szakértelmet.”

A közmunkaprogram a költséghatékonyság, a takarékosság jegyében működik.

Integrálódnának

Sápon nem változott a közfoglalkoztatottak száma, ez 35, a képzettségük viszont igen – derül ki Karacs Imre polgármester tájékoztatásából. – Mezőgazdaságba, vasútépítésre, út- és sztrádaépítésekre, építkezésekre mennek el a képzettebbek, illetve az utóbbi időben a Dunántúlra, autógyárakba. Tapasztalom, hogy a cigány fiatalok szeretnének integrálódni, elmennek a versenyszférába, hogy a családjukat előbbre tudják vinni. Tehát munka van, szakember pedig lassan már nincs a faluban. Ha itt nem találunk, akkor a szomszéd helységekben keresünk. Pedig jobb volna a helyieket foglalkoztatni.

- Kovács Zsolt -