Peugeot Tepee: a hű Partner

Debrecen – Azok számára, akik nem

tudják, hogy miként is működik

egy nagy nemzetközi autógyár

„boszorkánykonyhája",

eláruljuk a receptet; végy egy már

meglévő

kisáruszállítót (a

Peugeot esetében ez a Partner), adj hozzá

valamilyen jóféle kárpitot, pakolj

alá az eredetinél lágyabb

hangolású futóművet, burkold

be az egészet egy hatalmas

üvegkupolával, és

máris kész a Tepee; a családi

egyterű.

Teret hódítanak

Érdekes, hogy a mai napig sokan viszolyognak a

haszonjármű-alapra

elképzelt, és arra épített

családi egyterűektől, pedig ha a

végeredmény a mikrobuszoktól szebb

és kecsesebb, ugyanakkor a

személyautóktól nagyobb és

tágasabb lesz, szinte garantált a piaci

siker (nem véletlen az egyterűek

térhódítása

világszerte). A Tepee

konstruktőrei is arra törekedtek,

hogy a mikrobuszok és a

személyautók jó

tulajdonságait elegyítve valami

különlegeset alkossanak. Az autó

egyedisége már a

megjelenésében is megmutatkozik,

hiszen a kifejezetten szemrevaló orr-rész

jótékonyan eltereli a figyelmet

a kocsi dobozformájú hátsó

traktusáról.

Az autó építésére

jellemző, hogy nem be-, hanem inkább

felülni kell bele, a magas

pozíziónak hála azonban,

tökéletesen átlátunk

a forgalom többi résztvevője

fölött. (Ez azért fontos, mert ha

mondjuk hirtelen lassít a sor, akkor

arról nem az előttünk haladó

felvillanó

féklámpájából

értesülünk; az utolsó

utáni pillanatban.)

Az utastér

tágasságát mi sem

jellemzi jobban, mint hogy a fejünk felett

tátongó űr

kitöltéséhez még belső

csomagtartót is rendelhetünk.

Pestiesen szólva a csomagtartója sem

piskóta, hiszen már alapban 642 liter,

ami akár három köbméteresre

is bővíthető.

Keveset eszik

A tesztautó orrában régi

ismerős, az 1,6-os HDI motor dolgozott, aminek a

teljesítménye csupán 90

lóerő, ezt azonban ügyesen leplezi.

Üresen és terhelve is kifejezetten csipkedi

magát a Tepee, semmi turbólyuk, viszont

kiegyelített nyomatékleadás,

és cserébe minimális

gázolajfogyasztás.

A lényeg az, hogy igyekezzünk

lehetőség szerint a 2000 és a 3500

közötti

fordulatszám-tartományban tartani a

motort, és akár lendületesen is

autózhatunk a „kisdízellel".

A néhány száz kilométeres

próbaút

nyilvánvalóvá tette

számomra, hogy az utazási komfortra az

oroszlános

márkánál nagyon odafigyeltek,

aminek kézzel fogható jelei vannak;

egyáltalán nem vészes a

szélzaj, a kerekek gürdülési

ellenállása is

tűréshatáron belül van,

egyszóval kifejezetten

személyautós az egész.

A teszt során hátul

utazókat kicsit zavarta az, hogy a

tolóajtókon nem lehet lehúzni az

ablakokat (csupán résnyire kibuktatni),

ezért aki a klímán akar

spórolni, könnyen megtapasztalhatja az

üvegházhatás élettani

hatásait. Szerintem senkit nem lep meg, ha azt

mondom, ilyet csinálni ebben az autóban

maga a perverzió.

Klímával azonban minden

egészen más, a finoman

cirkulákló hűs

levegőben a világos és tágas

utastér is méginkább

felértékelődik.

Tudni illik (ténybox)

Motor (cm3): 1560

Max.telj. (LE): 90

Max.nyom. (Nm): 215

Gyorsulás (0-100 km/h/s): 15,9

Végsebesség (km/h): 160

Tesztfogyasztás (l/100km): 5,8

Üzemanyagtank (l): 60

Csomagtér (l): 517-3000