Tavaszi feltöltődés az egészségünkért

Debrecen - Az áprilisi változékony időjárás kedvez az „alvó” baciknak. Interjú dr. Berbik Ágnes háziorvossal.

Bolondos április – tartja a közmondás. Télen elfogytak erőtartalékaink, ezért fontos, hogy tavasszal erősítsük az immunrendszerünket. Dr. Berbik Ágnes háziorvossal többek között erről is beszélgettünk.

Mire vigyázzunk, hogy kifogjunk a szeszélyes időjáráson?

Dr. Berbik Ágnes: Valóban, csalóka az áprilisi időjárás. A változékony és nyirkos, de már kevésbé hideg idő rendkívüli módon kedvez a téli hónapokban szunnyadó, inaktív kórokozóknak, amelyekkel szemben az erőtartalékait nélkülöző, kimerült és vitaminhiányos szervezet képtelen, vagy csak igen csekély mértékben képes védekezni. Az alapvető vitaminok és ásványi anyagok pótlásán túl érdemes odafigyelni a fokozott idényszerű zöldség-, és gyümölcsfogyasztásra. Fontos a D-vitamin pótlás, lehetőleg természetes formában, illetve a méregtelenítés, aminek következtében jobban hasznosulnak a tápanyagok is. Az egyre kellemesebbé váló időjárás lehetővé teszi, hogy több időt töltsünk a friss levegőn, kiránduljunk, sportoljunk, valamint bőséges folyadékfogyasztással megszabaduljunk a télen felhalmozott méreg- és salakanyagoktól, amelyek csak nehezítik és hátráltatják a szervezet tavaszi regenerációját.

Áprilisban melyek a főbb panaszok, amelyekkel a páciensek felkeresik a rendelőt?

Dr. Berbik Ágnes: A változékony időjárás következtében gyakoriak a felső légúti hurutos megbetegedések, a fáradékonyság, és a kimerültség. A téli nap-, és D-vitaminhiány okozta depresszió még érezteti hatását. Az egymást követő szeszélyes frontok megviselik a vérnyomás ingadozással küzdő betegeket. A szeles időjárás miatt pedig ugrásszerűen megnő az ízületi panaszosok száma. Az előbb említett életvitellel azonban mindenki sokat tehet egészsége fenntartására, illetve fennálló panaszainak mérséklésére. Sokat emlegetjük, mennyire fontos a megelőzés, mint a már kialakult panaszok kezelése, gyógyítása. Ennek érdekében igyekezzünk elejét venni a betegségeknek, éljünk mérsékletesen. Kerüljük a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, a nehéz ételeket, étkezzünk mediterrán módon. Tartózkodjunk sokat a szabad levegőn, aludjunk naponta 7-8 órát. Építsük be életvitelünkbe a testmozgást. Ezek az egészséget megőrző lépések ugyanúgy teljesíthetők és teljesítendők kialakult betegségek esetén is. A krónikus betegek ne hagyatkozzanak csak az orvosi kezelésre. „Majd az orvos meggyógyít pár nap alatt!” Mindenki hozzájárulhat gyógyulásához vagy állapota könnyítéséhez, ha betartja a fenti szabályokat.

A Debreceni Egyetem tutoraként, hogyan látja a jövő orvos generációjának hivatástudatát? Mit is jelent a tutori feladat?

Dr. Berbik Ágnes: Ez utóbbi kérdéssel kezdve a válaszom, részben a tutorok készítik fel - a hatéves tanulmányi idő után - az általános orvosi diplomával rendelkező orvosokat az általuk választott szakterületre. Ezt rezidensképzésnek nevezzük, ami még plusz 3-4 év tanulmányi, gyakorlati időt jelent, a szakorvosi bizonyítvány megszerzésének feltételeként. Hozzám háziorvosnak készülő rezidensek jönnek hároméves gyakorlatra. Az a tapasztalatom, hogy mint ahogy a mai ifjú generációra általában is jellemző, a fiatal orvosok sokkal öntudatosabbak, határozottabbak, célratörőbbek, illetve kevésbé vannak korlátok közé szorítva a tapasztaltabb generáció fiatalságához képest. Terhelhetőségük idővel növekedhet. Viszont anyagi kereteik nem olyan arányban határozzák meg jövőjüket, mint a mi generációnkét. Talán emiatt keresnek nagy számban külföldön boldogulási lehetőséget. Mindezek ellenére pozitívnak látom a jövőt, mert többségben választják elhivatottságból ezt a sok áldozattal és lemondással járó, ugyanakkor örömöt és sikerélményt nyújtó pályát, a méltánytalanságok ellenére.

Népszerű lett a futóversenyeken történő részvétel. Rövidebb vagy hosszabb távokon mindenki saját felelősségére vesz részt. Mit tanácsol a háziorvos az amatőröknek?

Dr. Berbik Ágnes: Amatőrök esetén a legfontosabb aranyszabály a mértékletesség. Az első néhány alkalommal lehetőleg kisebb célokat tűzzenek ki, hozzá kényelmes tempót választva. Sokan esnek abba a hibába, hogy kezdésnek rögtön túlhajtják magukat, ez pedig egyenes út a sérülésekhez, ami aztán alaposan kedvét veheti a mozogni vágyóknak a későbbiek folyamán. A futóedzéseket megelőzően és befejezésekor is elengedhetetlen a bemelegítés, az izmok, szalagok nyújtása. Csak így védhetőek ki a hirtelen, vagy idővel kialakuló fájdalmas sérülések. Érdemes beszerezni egy pulzusmérésre alkalmas, mellpánttal ellátott karórát, hogy a szükséges tempót választva szoktassák hozzá szervezetüket az újfajta megterheléshez. Ezen kívül nem árt, ha a megfelelő felszerelés is a rendelkezésre áll. A futócipők választéka óriási, mégis azt kell mondanom ez esetben érdemesebb inkább a minőséget szem előtt tartani az árral szemben. Az utcán, a betonon végzett futás ugyanis erős megterhelést ró a láb csontszerkezetére, az ízületekre, ezért szükséges ennek megfelelő, lengéscsillapítással ellátott kényelmes futócipőt választani. A hűvösebb napokon rendkívül fontos a réteges öltözködés, a sapka és a kesztyű használata is. A legmegfelelőbb erre a célra a speciális, izzadtság elvezető anyagokból készült futóruházat. Amatőr indulóknak is feltétlen tanácsolom, hogy a verseny előtt előzetesen keressék fel háziorvosukat vagy a sportorvost, vegyenek részt egészségük állapotfelmérésén. Derüljön fény a panaszt nem okozó negatív állapotokra, betegségekre. Természetesen már kialakult betegség, akár banálisnak tűnő felső légúti hurut esetén se induljanak megmérettetéseken, mert teljesítőképességük amúgy is lecsökkent, ám a fizikai megterhelés miatt betegségük súlyosbodhat, elhúzódhat.

- Kiss Erzsébet -