Elefánt és bonobó is jöhet Debrecenbe

Nagy Gergely Sándor
Nagy Gergely Sándor - © Fotó: Matey István
Debrecen – Jelentős fejlődés következhet a debreceni állatkertben a következő években. Interjú dr. Nagy Gergely Sándorral, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezetőjével.

Merész tervei vannak Nagy Gergely Sándornak, aki július eleje óta irányítja a Nagyerdei Kultúrparkot. Elefántok és törpecsimpánzok mellett showjellegű attrakciók, valamint a kisvasút jelenlegi pályájának megtöbbszörözése is szerepel a Nagyerdei Kultúrpark terveiben, amihez az elképzelések szerint legalább 1,2 milliárd forint állna rendelkezésre az uniós városfejlesztési program részeként.

Hogyan érzi magát néhány hónapja megválasztott igazgatóként? Előny, vagy inkább hátrány, hogy a nagypapája és édesapja is irányította az intézményt?

Nagy Gergely Sándor: Nagyon motivált vagyok. Azt gondolom, az életben van egyfajta sorszerűség és most a csillagok szerencsés együttállása olyan jövőképet mutat, ami – az eddigi évtizedes szakmai munkára alapozva – az intézmény impozáns megújulásában testesülhet meg, miáltal nemcsak Debrecen és a Nagyerdő büszkesége, hanem nemzetközileg keresett országos attrakció is lehet. Gyerekkorom óta sokat jártam ki az állatkertbe. Nagy megtiszteltetés volt, hogy első kézből értesülhettem arról, mi újság a Nagyerdőn, amit persze el is meséltem az osztálytársaimnak. De a családi kötődés ellenére sem volt magától értetődő, hogy itt lesz lehetőségem szakmailag kibontakozni. Sajnos tavaly éppen az Állatkertek Éjszakáján veszítettük el a nagyapámat.

Svédországban is tanult, az ottani állatkertekben látott-e olyat, amit itt érdemes lenne meghonosítani?

Nagy Gergely Sándor: A svéd természetközeli nép, ez a gondolkodásmód átszövi mindennapi életüket és a hosszú távú fenntarthatóság irányába mutat, a helyi termékek preferálásán át a technológiai innovációkig. Érzik, hogy merre mozdul a világ. A kinti tanulmányaim is a környezet és a gazdaság kapcsolatát, a fenntartható fejlődés témáját érintették.

Augusztus végén Hartmann-hegyizebracsikó született az állatkertben; az európai állatkertekben bemutatott három zebrafaj közül ez a legritkább, hazánkban például csak Debrecenben látható | Fotó: Matey István Augusztus végén Hartmann-hegyizebracsikó született az állatkertben; az európai állatkertekben bemutatott három zebrafaj közül ez a legritkább, hazánkban például csak Debrecenben látható | Fotó: Matey István ©

Ami a skandináv állatkerteket illeti, ők az állatok elhullását a természet rendjének, az élet velejárójának tekintik. Amit Magyarországon morbidnak tarthatnánk, például, hogy már az óvodásokkal leülnek az élet elmúlásáról beszélgetni és állatboncolás bemutatót tartanak, az náluk rendjén való a tudomány primátusának fényében.

A debreceni polgármester milliárdos összegű fejlesztést vetített előre az állatkertre. Mi valósulhat meg ebből?

Nagy Gergely Sándor: Az intézmény fejlődése szempontjából történelmi lehetőség előtt állunk, hiszen Debrecen Integrált Területi Programjában a Nagyerdei Kultúrpark fejlesztésére a közgyűlés által elfogadottan 1,2 milliárd forint szerepel. Ez az összeg reményeink szerint még kormányzati és egyéb forrásokkal jelentősen bővülni fog. Az állatkert 1958-ban nyitott meg és a vidámparkkal 1961 óta szolgálja a várost, mint az egyik leglátogatottabb közintézménye. Emellett komoly turisztikai vonzerővel, potenciával bír.

Ami a fejlesztési prioritást illet, eddig nem tudtunk bemutatni olyan, úgynevezett „mesekönyv állatokat”, mint az elefánt, az orrszarvú, vagy az emberszabásúak. Ez utóbbiak közül a bonobónak, vagyis a törpecsimpánznak is életteret álmodtunk. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az állatkerti beruházások a tartástechnológia fejlődésével és a jogszabályi előírások szigorodásával jelentős mértékben megdrágultak, így egy elefántház és -kifutó minimum 350–500 millió forintból valósítható meg. Zürichben tavaly több mint 10 milliárd forintból építettek ilyet… Nálunk a közműhálózat, a gazdasági udvar a kiszolgáló létesítményekkel együtt felújításra szorul. Célunk a már meglévő házak, kifutók egy részének átalakítása is. Egy ilyen fejlesztés során már megújuló energiákat hasznosító technológiákat alkalmaznánk, ezáltal hosszú távon csökkenthetnénk a működési költségeinket. A „négy évszak állatkertje” irányába mutató bemutatókat szeretnénk.

Nagy lehetőséget látunk a kisvasútban, hiszen a pálya bővítésével lehetőség lenne arra, hogy a gyerekes családok kényelmesebben bejárják a park területét. Illetve az akvarisztikáról sem szeretnénk lemondani. Teret fogunk engedni a populárisabb állatbemutatóknak. Show-elemek is lesznek színpaddal, nézőtérrel. A „jelkép-állatok” mellett fontos odafigyelni a „nem szeretem” állatokra is, ezek közül most a legveszélyeztetettebbek, a környezeti változásokat, a savasodást érzékenyen jelző kétéltűek.

Versenyezhetünk a Nyíregyházi Állatparkkal?

Nagy Gergely Sándor: A nyíregyházi létesítmény vadasparknak indult, nagy kifutókkal, erdős területen. A bemutatóházaik és fejlesztéseik az elmúlt nyolc évben létesültek több milliárdos forrásból! Nekünk a saját adottságainkból adódó kitörési pontokra kell összpontosítanunk. Ilyen a város életébe szervesen illeszkedő Nagyerdő, mint területi adottság. Nagyon fontos, hogy a vendégeink olyan részletgazdag esztétikai környezetben, élményszerűen tölthessenek el egy fél vagy inkább egy egész napot, ami a felüdülésüket szolgálja. Ezt a célt segíti, hogy 1994 óta növénykertként több mint 600 faj fás szárú növény és egynyári virág díszíti a parkot. Az általunk jelenleg bemutatott több mint 150 állatfaj hagyományosan Afrika élővilágára koncentrál és 17 fajmegmentő programban is részt veszünk. Szerencsére a természet gazdagsága a jövőben lehetőséget ad számos olyan faj bemutatására, amelyek reményeink szerint Magyarországon csak nálunk lesznek láthatóak.

Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Megkülönböztet minket az is, hogy a hazai állatkertek közül talán mi töltjük be a legerősebb tudományos és oktatói szerepet. Ezt fémjelzi például, hogy a Debreceni Egyetem Természet- és Fajmegőrző Kihelyezett Tanszékeként számos hallgató tölti nálunk szakmai gyakorlatát, írja szakdolgozatát, de a szakmai külkapcsolataink is hagyományosan jók.

Mi lesz a vidámparkkal? Megmarad retrónak vagy korszerűsítik?

Nagy Gergely Sándor: A vidámpark az intézményt nemzetközi szinten is megkülönbözteti, míg fejlesztése egyedülálló turisztikai attrakció lehet a régióban. Az ország egyetlen vidámparkjában jelenleg 17 játékgép üzemel, de 5-6 termeli meg a bevétel 80 százalékát. Annak ellenére is tervezzük a megújítását, hogy a játékgépek tőkeigényesek, ugyanakkor közép- és hosszú távon megtérülnek és az önfenntartó működés irányába mutatnak. Ne feledjük el, hogy a vidámparkok veszélyes üzemek. De a helyzetünkből adódóan az itt felhalmozott műszaki, szakmai tudás és kapcsolatrendszer a beruházások nagyon fontos alapját biztosítják.

Az elmúlt nyolc évben érkezett játékok elsősorban a kisgyermekes családok igényeit elégítették ki. A vidámparki fejlesztésekkel szeretnék megszólítani azt a 14–25 év közötti korosztályt, akik hiányolják az „adrenalinbombákat”, így például a hullámvasút jelentősen növelheti a látogatószámot. A színpadunk nemcsak állatbemutatóknak és kihelyezett biológiai óráknak lesz színtere, hanem különböző zenei performanszoknak és más előadásoknak is. Természetesen a klasszikus vonalon is erősíteni szeretnénk, például az elvarázsolt kastély, a lovas forgó és kisvasút megújításával. Helye van a forgatag jellegnek is, feléledhetnek a régi vásári elemek, mint például a céllövölde.

Elegendő a mostani terület?

Nagy Gergely Sándor: A kiköltözés kérdése felvetődött a múltban. Már csak anyagi szempontból is egy hamvába holt gondolat a több tízmilliárdos költségével. A Nagyerdő Debrecen ékszerdoboza, melyben az állatkert és vidámpark egy-egy gyöngyszem. A város közelsége előny, tömegközlekedéssel is könnyen elérhető, illetve részei lehetünk egy nagyerdei sétának. Tizenhét hektáros területével nemzetközi összehasonlításban közepes méretűnek számít, hiszen a nagy állatkertek 35 hektárnál kezdődnek. Ezért is kiemelten fontos, hogy legyen tere a fejlődésnek hosszú távon is. Erre biztosítva látjuk a szomszédos, egykori „VA OSZ-tábor” közel 2 hektáros területét. Úgy gondolom, ekkora területen is lehetséges a megújulás. Londonban két állatkert van, az egyik a belvárosban, a Regent’s Park mellett, a másik a város szélén, tehát a megapolisz két állatkerttel is büszkélkedhet, de szerintem egyetlen londoninak sem jutna eszébe a belső kitelepítése, mert annyira az élet részéve vált.

A Campus Fesztivál két éve már vendégeskedett a vidámparkban, a többségnek tetszett a hangulat. A Campus érezhetően kinőtte a területét, mit szólna a vidámpark újbóli fesztiváltérré válásához?

Nagy Gergely Sándor: Vegyesek a tapasztalatok. Az állatok számára szerencsésebb volt az idei helyszín, de a vidámpark kihasználtsága és bevétele szempontjából ugyanakkor jól is jönne. Amennyiben hasonlóan meg tudjuk oldani, hogy az állatokat ne zavarja, akkor nem látnám akadályát.

– Orosz Csaba –








hirdetés