360 fokos videó: Egyre több vállalkozó kedvű példánnyal találkozhatunk

Debrecen - Akkor rakjunk ki először madáreleséget, amikor már jelentős hideg, esetleg hótakaró is van.

A Debreceni Egyetem Botanikus kertjében sétálgatva Papp Lászlóval beszélgettünk arról, hogyan gondoskodhatunk télen az itthon maradt madarakról.

A termés- és magevésük hasznos is a növények számára, hisz ezáltal terjesztik a növényt. Papp László

– Annak, hogy mikor kezdjük el az etetést, mit rakjunk ki, már tudományosan megalapozott részletei vannak. Akkor rakjunk ki először madáreleséget, amikor jelentős hideg és esetleg már hótakaró is van. Folyamatosan etessünk; ha valami olyasmi jön közbe, ami miatt nem tudunk egész télen táplálékot biztosítani a madaraknak, akkor a legokosabb mód az, hogy folyamatosan csökkentjük a kirakott táplálékmennyiséget a teljes megszüntetéséig – kezdtük a beszélgetést Papp Lászlóval, a botanikus kert igazgatójával. – Figyelünk arra, hogy a madáretetőinket ne fedje hó, ha esetleg hófúvás miatt az etetőben felhalmozódik a csapadék, akkor távolítsuk el belőle. A madarak képesek hóból vizet felvenni, viszont ha enyhe, majdnem fagymentes a tél egy része, a madáritatóban mindig legyen kellő mennyiségű víz.

Mivel etessünk?

A kihelyezni kívánt tápláléknál azokat a madárfajokat vegyük figyelembe, amelyeket etetni akarunk. A fajok többségének az olajos magvak (például napraforgó, kendermag) kiváló tápláléknak számítanak magas energiatartalmuk miatt, viszonylag könnyen emészthetők, arra azonban vigyázzunk, hogy ne avas magvakkal etessünk. Ezeket érdemes vegyíteni magas szénhidráttartalmú magvakkal, például kölessel, cirokkal. Bizonyos madárfajoknál különböző gabonák is számításba jöhetnek, de az olajosokat kiegészítve mogyorót, diót egyaránt kihelyezhetünk az etetőkbe. Állati zsiradékokkal, sótlan vajjal, faggyúval, valamint hájjal is szolgálhatunk a kertünkben megforduló madaraknak, sőt szinte mindenféle gyümölcsöt szívesen fogadnak. Kenyér azonban ne legyen a madáreleség között!

Madárbarát kert

Ha valaki saját kerttel rendelkezik, és szeretne a madaraknak is segíteni, akkor célszerű olyan növényfajokat telepíteni, melyeknek termése ehető. Minél nagyobb egy kert diverzitása, minél több növényfaj van benne, annál nagyobb lehetőséget kínál a madarak számára a megélhetésre, a fészkelésre és a táplálkozásra.

– Természetesen nem kell kiszolgáltatni a növényeinket teljesen az állatvilágnak, melynek egy része pontosan tudja, mit ehet meg egy növényről anélkül, hogy különösebb kárt okozna. A termés- és magevésük hasznos is a növények számára, hisz ezáltal terjesztik a növényt. Az esetek többségében a magok átmennek úgy az emésztőszervrendszerükön, hogy nem lesz semmi bajuk, sőt a csírázást gátló vegyületeket – ha van ilyen rajtuk – gyakran le is emésztik róluk – tudtuk meg az igazgatótól.

Az a jó kert, ahol legalább a tél elejéig van itt termett ennivaló a madarak számára. A szárnyasok nagyon sok mindent megesznek, például a cinkék előszeretettel fogyasztják a keleti tuja magvait. Nagyon sok dió úgy hullik le a fáinkról avar vagy növények közé esve, hogy nem találjuk meg, így a madarak éles szemükkel rájuk akadhatnak. Érdemes bőven termő almafáinkon is néhány kilogramm termést hagyni madárvendégeinknek.

Téli csicsergők

Az itt maradt, nem költöző, elsősorban énekesmadárfajainkkal, illetve a tőlünk északabbra lévő területek Magyarországon telelő fajaival találkozhatunk télen a kertünkben, az erdőkben.

– Hozzá kell tennem, nem csak énekesmadarakról van szó, láthatunk harkályokat, de ragadozókat is. Erőteljesebb teleken a sólyomalkatúak – főleg ha jelentős hótakaró van, ami megint csak ritka manapság már – éhezhetnek, hiszen a táplálékmadaraik ügyesen elbújnak. A ragadozó életmódú, de nem ragadozó fajok, például a baglyok többségében rágcsálókat fogyasztanak, de télen jobban ráfanyalodnak a madár táplálékra is. Őket is segítjük úgy, hogy kihelyezünk rágcsálóasztalt, ami nappal a madarakat eteti, éjszaka pedig rájárnak a rágcsálók, amik zsákmányállattá lehetnek – mondta el Papp László.

Amiből keveset látunk

Szinte minden madárfajnál jelentős populációcsökkenés tapasztalható az elmúlt 50-60 évben. A füsti fecskéknél akár 60 százalékos is lehet ez a csökkenés. Pozitív tendencia is fellelhető egyes fajoknál, az egyik ilyen az örvös galamb, mely kevésbé fél az embertől, egyre gyakrabban fészkel kertekben, sőt lakótelepeken is. Ritkábban lehet látni télen fenyőpintyet, nem azért, mert kipusztulófélben van, hanem egyszerűen nem jut el minden télen ide. A fenyőrigó az Alföldön nyáron ritkán fordul elő, de télen tömegesen megjelenik nálunk is, mert itt talál táplálékot. Szívesen fogyaszt sárga fagyöngyöt, számos rigó szereti e félparazita növény termését, mely főleg a kocsányos tölgyeken jelenik meg.

A seregélyek elvonulnak, viszonylag kevés áttelelő példány van. Nemcsak a fehér gólyáknál, hanem énekesmadaraknál is fellelhető az a tendencia, miszerint vannak vállalkozó kedvű példányok, amelyek ösztönösen megpróbálnak itt maradni. Ha a klímaváltozás tartós lesz, a sikeresen telelő példányok a génjeiket tovább adva erősíthetik a populáción belül ezt a tulajdonságot. A fecskék még mindig következetesen elmennek, de sajnos nagymértékben lecsökkent a létszámuk, ennek számos oka van; egyrészt a száraz övezetek mértékének növekedése. Át kell repülni egy viszonylag széles vízmentes részt, egyre bővülő sivatagot Észak-Afrikában, és ezt nem bírják ki. A példányszámcsökkenés másik oka, hogy sok madárpusztító ember van a mai napig is.

KD

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera háta mögött! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube-csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook-oldalát!