Költőkultusz, íróáhítat – honnan ered, hová vezet?

Debrecen - A kultusz a központi témája az idei Debreceni Irodalmi Napoknak, melynek szervezői törekedtek az élő irodalom megjelenítésére a megzenésített versek előadása alkalmával, az ismeretterjesztésre, valamint az alkotókkal való személyes találkozás lehetőségének megteremtésére. A rendezvényről annak kurátora, dr. Szirák Péter tájékoztatott hétfőn.

Évtizedes múltú rendezvény, a Debreceni Irodalmi Napok (DIN) programjáról tájékoztattak hétfőn a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. Az esemény történelmének lapjai között idén, azaz november 5-e és 7-e között a kultusz a könyvjelző. Dr. Szirák Péter, a DIN kurátora hangsúlyozta, a kultusz minden művészeti ágnak elengedhetetlen eleme. Arra keressük a választ, hogy a kultusznak milyen szerepe van az irodalom iránti érdeklődés felkeltésében, annak megtartásában. S azt is kérdezzük, hogy lehet-e szabadulni a kultikus viszonyulásmódtól, ami értékítéletet befolyásol, akár elfogulttá tehet? Ennek jegyében november 6-án, a központi könyvtárbeli tanácskozáson Margócsy István irodalomtörténész a Petőfi-kultuszt állítja előadása középpontjába. Majd Guld Ádám kultúrakutató szól a sztárkultuszról, és panelbeszélgetés következik Bódi Katalin irodalomtörténész, Kukorelly Endre költő, író és Sepsi László író részvételével. A nap az Alföld-díjasok (idén: Hansági Ágnes irodalomtörténész, Valastyán Tamás filozófus és Vörös István költő, műfordító, esszéista) estjével zárul.

Másnap Simon Márton mutatja be új verseskötetét délután az egyetemen, később zenés slampoetry-estet ad Boros Leventével a Méliuszban – erről már Pogrányi Péter programszervező számolt be. Ahogyan az irodalomünnep ideje alatt nyíló fotókiállításokról is.

Komolay Szabolcs kulturális alpolgármester méltatta a nagy múltú rendezvényt és elmondta: az megjelenik az Európa Kulturális Fővárosa címre a város érdemességét bizonyító pályázatban, amelyet egy hét múlva nyújtanak be.

HaBe