’56, te suhanc: az ifjúság által megélt forradalom a filmvásznon

Debrecen - A diákok bizonytalanok abban, mi közük lehet nekik ehhez a „történethez” – tapasztalja az egyetemi oktató.

Kötet jelent meg a filmtörténeti és -elméleti szakma szakembereinek tanulmányaival, elemzéseivel; az ’56, te suhanc című könyvet szombaton mutatták be a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárában, filmvetítéssel egybekötve.

Szűk Balázs szerkesztő elmondta, a mindössze ötszáz példányban megjelent könyv hiánypótló alkotás, a legelső, amely a magyar játékfilmek, tévéfilmek, animációk kapcsán összegző szándékkal bemutatja ’56 történetét. Elkészítésére a Magyar Szabadság Éve elnevezésű programsorozatban kaptak anyagi támogatást. Mivel a könyv nem terjeszthető a kereskedelmi forgalomban, ezért bemutatókörutakon ismertetik meg a közönséggel.

Szűk Balázs hangsúlyozta, a szerzők csodálatos munkát végeztek, hiszen mindössze egy hónapjuk volt arra, hogy a kéziratokat letegyék az asztalra, és a projekt útjára indulhasson. Kiemelte Debrecen szerepét – a cívisváros befogadta az alkotást, s közreműködött a kiadásban –, valamint a kötet debreceni szerzőit, akik kezdettől fogva kitartottak mellette, a mű küldetése mellett.

Filmtárral együtt

Szabó Elemér filmrendező, tanár számára nemcsak ’56 bizonyult hívószónak, hanem a filmek szeretete is motiváló volt bekapcsolódni a munkába.

Vonzerőt jelentett az is, hogy az Apacsokról és a Kolorádó Kidről írhatott, mert tapasztalata szerint ez a két film közelebb tudja hozni a témát a fiatalokhoz. – Gimnáziumi médiaórán levetítettem a Kolorádó Kidet, és kifejezetten tetszett a diákoknak – mondta. Véleménye szerint a kötetet mindenképpen filmtárral együtt lenne jó használni. Kiemelte a könyv költőiségét, s hangsúlyozta, a mű olyan alap, melyre a jövőben film- és társadalomtudományi elemzések is épülhetnek.

Komplexen ’56-ról

Győri Zsolt szerint ’56 sorsa meglehetősen hányatott a magyar közgondolkodásban. – Kiöntötték a gyereket a fürdővízzel - fogalmazott a docens. A rendszerváltás utáni politikai elit nem tudta közelebb hozni az emberekhez, inkább eltávolította, túlságosan beágyazta a napi politikába. Mint elmondta, a fiatalok között is tapasztalható az érdektelenség ’56 iránt, a diákok bizonytalanok abban, mi közük lehet nekik az egész történethez. Amikor a rendszerváltás után megszűnt az ezzel kapcsolatos cenzúra, az archívumok nyitottá váltak, a magyar társadalomnak nem sikerült jól kihasználni a lehetőséget, és megfelelőképpen beszélni erről az eseményről. Dacára annak, hogy a témának hatalmas irodalma van, nagyon sokan beszéltek és beszélnek róla, elmondták történeteiket, és hihetetlen mennyiségű tudás és reflexió áll rendelkezésre, mégsem sikerült mindezt átadni az új generációknak. - ’56-ot kommunikációs űr veszi körül. Kiválasztunk egy-két erős motívumot, fontos szimbólumot a forradalomból, és azt szajkózzuk. Ez leszűkíti az eseményekről való komplex gondolkodást, nem mutatja meg ’56 politikai, társadalmi, kulturális ellentmondásait – magyarázta Győri Zsolt.

Buka László a bemutatón egy olyan ’56-os eseményre reflektált, amely családját érintette. 1956. november negyedikén Debrecenben orosz katonák a festőművész édesanyját és más, a postán dolgozó fiatalasszonyokat kiterelték az irodáikból. A nők három órán át álltak a püspöki palota egyik belső udvarán, a fal felé fordulva, hátukban egy géppuskával. Majd kommentár nélkül hozzátette, 2018. november negyedikén az RTL KLUB elindítja a Való Világ 9.-et.

PtkI

[related-post post_id="4024699"]

[related-post post_id="4024379"]