Végleg bezárt a Jerikó tüdőszűrő

Debrecen - Sokáig kétséges volt a debreceni Jerikó utcai tüdőszűrő állomás sorsa. Mostanra eldőlt, hogy nem nyitják meg többé. Az ott használt gép 2016 szeptemberében elromlott. Ezután olyan döntést hoztak az illetékesek, hogy már nem javíttatják meg a készüléket. Helyette most a Bartók Béla úti kórházban és a Bethlen utcai járóbeteg központban készítenek mellkasfelvételeket.

Két évvel ezelőtt, 2016 szeptember 23-án bezárt Debrecenben, a Jerikó utcai tüdőszűrő állomás. A fenntartó Kenézy Gyula Kórház akkor azt közölte a felettes ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, hogy a gép meghibásodása miatt szüneteltetik a szolgáltatást.

A közelmúltban a Jerikó utca 21 számnál jártunk és azt láttuk, hogy azóta sem nyitott ki az intézmény. A kiskapura kitett papír szerint a tüdőszűrést a Bethlen utcai rendelőintézetben végzik.

Nem kötelező a tüdőszűrés

Erre megkerestük a Debreceni Egyetem sajtóosztályát, akik azt közölték, hogy Magyarországon 2014-ben megszűnt a lakosság 30 év feletti korcsoportjára vonatkozó, általánosan kötelező, TBC (tuberkulózis) felderítésére szolgáló tüdőszűrés. Így az utóbbi években megváltozott a vizsgálat funkciója. Jelenleg elsősorban foglalkozás-egészségügyi célból, illetve más betegségek diagnosztizálásra végeznek tüdőszűrést.

Korszerű, digitális eszközökkel

A Jerikó utcai intézményben használt, elavult berendezés az új feladatok ellátására már nem volt alkalmas, ezért az ottani tüdőszűrő állomáson már nem végeznek ilyen vizsgálatot.

A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Bartók Béla úti telephelyén és a Bethlen utcai járóbeteg központban viszont zavartalan és folyamatos a tüdőszűrés, naponta összesen mintegy 200 vizsgálatot végeznek. Ezek több mint 80 százaléka foglalkozás-egészségügyi szűrés. A digitális mellkasfelvételt a legmodernebb eszközökkel készítik, amelyek minden elváltozás kimutatására alkalmasak.

A Jerikó utcai egykori tüdőszűrő állomás épülete most már nem marad sokáig üresen. A tervek szerint arra bővítik a szomszédos Kenézy Emlőcentrumot. A szükséges eszközök beszerzése zajlik”

– írta a Debreceni Egyetem sajtóosztálya.

Népbetegségnek számított

Magyarországon a múlt század elején még a halálesetek egynegyedéért volt felelős a tüdőgümőkór, amelyet éppen ezért Morbus hungaricus névvel is illettek. A tüdőszűrés akkoriban elkezdett bevezetése igen komoly előrelépésnek számított a betegség elleni harcban, mivel a kór egyik jellegzetessége, hogy sokáig teljesen tünetmentesen zajlik.

A második világháború után az országot behálózó tüdőgondozó hálózatot hoztak létre, a tbc elleni hatásos gyógyszereket fedeztek fel és ma már szinte mindenki megkapja a kór elleni védőoltást.

Az 1960-as években jelentősen kiterjesztették azok körét akiknek kötelező volt megjelenni a tüdőszűréseken. Akkoriban évente csaknem 10 ezer új beteget fedeztek fel. Az elmúlt húsz évben jelentősen javult a tbc helyzet. Ma hazánkban 20-35 fertőzött személy jut 100 ezer lakosra.

A tüdőtuberkulózis terjedése

A tüdőtuberkulózis kórokozója elsősorban cseppfertőzéssel terjed, azaz a fertőzött személy terjeszti azt köhögésével, tüsszentésével, nyálával, vagy beszéd közben. Ezen kívül a fertőzött tárgyak is veszélyesek lehetnek, de a szoptató anya is átadhatja gyermekének, mint ahogy szervátültetéssel, fertőzött ételekkel és szexuális úton is terjedhet.

- Orosz Csaba -

[related-post post_id="3949544"]

[related-post post_id="3952858"]