Sokban változott a virágkarnevál, de a tradíció maradt

Debrecen - A fesztivál ötlete a Genfi-tónál fogalmazódott meg Béres András néprajzkutatóban.

A város egyik legjellegzetesebb turisztikai látványossága a hagyományosan megrendezett Debreceni Virágkarnevál.

Sok minden változott az idők során, de fél évszád bizonyítékként szolgált arra, hogy ma is életképes, és hatalmas vonzerővel bír. Az 1960-as években a Hajdú-bihari Napló hasábjain vitaindító sorozat indult.

A Fiatalok Ünnepe

Ez arról szólt, hogy milyen nagyobb rendezvényeket kellene Debrecenben létrehozni annak érdekében, hogy növeljék a város országos vagy akár nemzetközi népszerűségét. A Debreceni Népi Együttes 1963-ban meghívást kapott Genfbe, hogy szerepeljenek a Fiatalok Ünnepén. A rendezvényt a Genfi-tó partján tartották, ahol virágkompozíciók, valamint a különböző művészeti ágakat képviselő csoportok léptek föl.

Béres András néprajzkutató, a Debreceni Népi Együttes alapítója, művészeti vezetője hazaérve a fellépéssorozatról egy kétrészes úti beszámolót írt a Naplóba.

Ebben fölvetette, hogy a városban is lehetne egy hasonló rendezvény, hiszem minden megvan hozzá, ami csak kell: virág és művészeti csoportok”

– tudtuk meg Béres András lányától, Béres Zsuzsától.

Végül 1966-ban rendezték meg az első virágkarnevált, és az akkori városvezetők – mondván, pénzbe kerül a szervezés – az akkori városi tanács pénzügyi osztályát bízták meg a rendezvény lebonyolításával.

Nagyszabásúvá nőtt

Ezt a szerepet később a kulturális osztály, majd a művelődési központ vette át. A karneváli fellépéseknek pedig állandó tagjává vált a Debreceni Népi Együttes. – Az első karneválokon a debreceni intézmények, gyárak, cégek és iskolák vettek részt, amelyek saját maguknak készítették a kocsikat, majd föl is léptek velük. Aztán ez tovább bővült a testvérvárosok delegációjának érkezésével is.

Mára pedig nagyszabású karneváli hétté gyarapodott a rendezvénysorozat, és immár a programok is jelentősen kibővültek.

A város jelképe lett

Azóta nagyon sokat fejlődött a technika, ma már képzőművészek tervezik-készítik a kompozíciókat, és megszokottá vált, hogy akár távoli, egzotikus országból is érkeznek fellépők.

A nagy változások nem véletlenül történtek, hiszen az emberek új igényeit is szem előtt kell tartani, de jól példázza a városnak a tradícióihoz való hű hozzáállását ugyanakkor az is, hogy az eltelt csaknem fél évszázad alatt Debrecen egyik jelképévé vált a Debreceni Virágkarnevál – fogalmazott Béres Zsuzsa.

Pénzgyűjtéssel kezdődött 1905-ben

A virágkarnevál előzményének tekinthető egy sokkal korábbi esemény, hiszen 1905-ben felhívás jelent meg a helyi mentőegyesület megalapítására.

Az 1900-as években ugyanis a városban nem volt megfelelő az egészségügyi ellátás, emiatt arra gondoltak, hogy feldíszített lovasfogatokkal hajtanak majd végig a Simonyi úton, ahol belépődíj ellenében bárki megnézheti a felvonulást.

A terv az volt, hogy az összegyűjtött pénzből megvásárolják majd az első mentőkocsit. Azonban csaknem közbeszólt a debreceni szabadtéri rendezvények réme, ugyanis eleredt az eső. De ez sem tartotta vissza a közönséget, és végül 1600 koronát sikerült összegyűjteni.”

Ebből a pénzből a város megvásárolta az első mentőkocsit – idézte föl karneváli kutatásainak egyik érdekességét Béres Zsuzsa.

GYT

[related-post post_id="3951546"]

[related-post post_id="3951729"]

[related-post post_id="3950024"]