Csak hullt, egyre hullt reánk az ezüst eső

Debrecen - „Igen, él egy gyöngyhajú lány, álmodtam vagy igaz talán” – lehet, hogy még az Omega együttes tagjai sem gondolták volna, hogy ebből a ma már kultikusnak számító egyik legközkedveltebb slágerükből és annak szövegéből keletkezése után néhány évtizeddel majdnem három órás, komoly szüzsével, koreográfiával és látványelemekkel rendelkező musical készül, Gyöngyhajú lány balladája címmel.

Pozsgai Zsolt szövegének, valamint a Román Sándorral való közös rendezésének köszönhetően azonban mindez megvalósult, és az augusztus 12-én a Nagyerdei Szabadtéri Színpadra is ellátogató produkciót látva azt kell mondjam: nagyszerű, hogy így történt.

Történet és zene lenyűgöző egysége

Pozsgai Zsolt szövegkönyvének hála egy, a tizennyolcadik életévét épp hogy betöltött lány, Kriszta (Békefi Viktória) történetével ismerkedhetünk meg a zenés-táncos produkcióban, aki egy nyári éjjelen, a szüleitől „megszökve”, Siófok egyik szállodájában épp első szerelmi és szexuális élményét éli át egy nála több mint harminc évvel idősebb német üzletemberrel. Ha csak ez lenne a musical szüzséjének témája – tehát az önállósodás és felnőtté válás útjára lépő fiatal minden szintű „beavatódása”, s az ezt követő éjszakájának elmesélése –, már ekkor is sokat kapnánk. Hiszen mindez a produkcióban tökéletesen és igényesen szervül a legnagyobb, a színpadon a prózai részeket követő és azokat kiegészítő Omega-számok eljátszásával. Például rögtön az elején, amikor a meglett korú férfi lelép, Kriszta a híres Hűtlen barátok című Omega-slágerrel reagál, benne a „Hová lett a szó tisztasága?” becsapott helyzetét remekül érzékeltető sorával, miközben a Nem tudom a neved című nóta „nappal árnyat adok, este lámpa vagyok, hogy megtalálj, ha keresnél” sorainak eldalolásával érzékelteti, még annyira naiv, hogy visszavárja a férfit…

Ám az alkotók ennél jóval többet nyújtanak: szintén a dalszövegekre építve betekintést engednek a lány szüleinek (Fésűs Nelly, Tóth Sándor) épp aktuálisan zajló házassági válságába is, amely az egymástól való elhidegülésükön túl (a Fekete pillangó című szám, benne a szökött szerelem előadásával) és a nevelési elvekre vonatkozó elképzeléseik ütközése mellett a meg nem született gyermekükkel kapcsolatos eltérő gondolkodásmódjukban is megnyilvánul. Egy másik, „gyöngyhajú lányként” elképzelt utód emlékének az anyai szívben való szüntelen jelenlétét Fésűs Nelly gyönyörű énekhangja érzékelteti velünk a musical címét adó, klasszikussá vált Omega-szám lebilincselő eléneklésével.

Kisebb-nagyobb problémák

Miközben a más-más módon, de a lányuk sorsa miatt egyaránt aggódó szülők Siófokra utaznak, hogy megtalálják őt, egy-két szüzséelemet illetően a produkció sajnos elmegy a giccs, vagy az egyébként komoly mondanivaló mellett annak rossz kommunikációja felé, illetve a társadalmi üzenetét illetően veszélyes irányba.

Az ugyanis, hogy az egyébként vészesen gyakori hatalmas korkülönbséggel megvalósuló „kapcsolatok” korában Kriszta csak szuperlatívuszokban beszél az őt nyilvánvalóan átverő, egy éjszakára használó és tulajdonképpen megrontó férfi teljesítményéről, ártalmas módon reklámozza ezeket a minden szempontból egészségtelen összekapaszkodásokat. Hangsúlyozom, hogy teszi mindezt a produkció úgy, hogy közben az egymáshoz korban és habitusban is illő házastársak között épp dúl a válság. Nem beszélve arról az idős, a siófoki SZOT-üdülőbe keveredett, egymással szintén civakodó pár produkcióba való becsempészéséről, akik bár aranyosak a feledékenységük felvillantása közben, de egyedül velük kapcsolatban érzékelhető: csak azért szerepeltetik őket, hogy az ő fiatalkorukat idéző, s egyébként az Omega-rajongók körében valóban kihagyhatatlan Petróleumlámpa című szám valahogy belekerülhessen a musicalbe.

Érdekes családi viszonyok

Ha ez az idős pár esetleg Kriszta nagyszüleiként aposztrofálódott volna, sokkal hitelesebben szervesülhetne a produkcióba. Ahhoz hasonlóan például, ahogyan egy másik családi szál sejlik fel az előadás vége felé. A balatoni éjszaka kellős közepén a vele történtek megemésztésével foglalkozó Krisztához csatlakozik egy segítőtárs a balatoni manók, azaz a darabot profi módon végigtáncoló ExperiDance Produkció tagjai kíséretében. Az elvileg csak a lány számára látható jelenés, a magát – nyilván a népszerű sláger miatt is – Trombitás Frédiként megnevező Balatonkirály igazi lelki társként hallgatja meg a lány sirámait a megtalálni vélt és hirtelen elvesztett szerelemről, mígnem egy sajnos eléggé giccsesre sikeredett jelenetben a fiú bevallja: ő a lány meg nem született, az anyjuk által gyöngyhajú lánynak várt testvére. A kissé „nyálasra” sikeredett rokoni szál felfejtése ellenére azonban meg kell hagyni: Szabó Máté mint Trombitás Frédi profizmusa az egész produkciót képes vinni a hátán. A művész laza eleganciájú táncmozdulatai, a Kóbor János által is megirigyelhető énekhangja, lelkesedése és frissessége egyszerűen lenyűgöző. S minden műfajban az: ahogyan a lírai hangvételű Ezüst eső című dalt előadja a Krisztától való búcsúzásakor, akiről tudja, hogy hamarosan újra találkozni fog a szüleivel, szem nem marad szárazon, miközben a Régi csibészek eléneklése közben azt érezzük: nincs a Földön nagyobb svihák nála…

Összességében nagyszerű

Szabó Máté tehát egyértelműen kiemelkedik a produkcióból, de jó értelemben véve húzza maga után a többi színészt és a táncosokat is. Akik Debreczeni Ildikó jelmeztervező munkáját dicsérendő, végig gyönyörűrű ruhakölteményekben, a líraiságot, ugyanakkor a humort sem nélkülöző jelenetek sorával támasztják alá és egészítik ki – a dalokhoz és azok szövegeihez hasonlóan – a prózai történéseket. Gondolok itt a Hold-páros gyönyörű fehér ruhás táncára (Stana Alexandra, Janik László), vagy az időként a képbe be(k)úszó, a Balaton hangulatát tökéletesen megteremteni képes Búvár vicces alakjára (Kovács Richárd). Mindezek eredményeképp összességében – a kisebb, fentebb említett szüzsébéli „túlkapások” ellenére – egy rendkívül magas színvonalú, összeszedett, mégis a nyáreste hangulatához illően könnyeden szórakoztató musicalt láthatott a Nagyerdei Szabadtéri Színpad közönsége Román Sándor társulata jóvoltából.

- Gyürky Katalin -

Az alkotók:

Kriszta, fiatal lány: Békefi Viktória

Trombitás Frédi, Balatonkirály: Szabó Máté

Anya, Kriszta anyja: Fésűs Nelly

Apa, Kriszta apja: Tóth Sándor

Továbbá: Görög Zoltán, Torma Zsolt, Janik László, Németh Liza, Koller Nikolett, Boros Bettina, Molnár Edina, Magyar Lili, Szabó Dániel, Török Fanni, Szilágyi Zita, Felföldi Máté, Péli Róbert, Péntek Dominik, Stana Alexandra, Szűcs Gergő, Resznek Domán, Patonai Norbert.

Zenészek: Antoni Arnold, Fehérvári Attila Péter, Lengyel Zoltán, Tóth Tamás

Jelmeztervező: Debreczeni Ildikó

Díszlettervező: Mira János

Szövegkönyv: Pozsgai Zsolt

Zenei rendező, hangszerelő: Gömöry Zsolt

Producer: Vona Tibor

Koreográfus: Román Sándor

Rendező: Pozsgai Zsolt, Román Sándor