Itt a felhőszakadás, bedugul a vízelvezető-rendszer

Debrecen - Júniusban nem egy alkalommal maradtak hosszabb ideig víz alatt utcák, terek.

A rövid ideig tartó, rendkívül intenzív, félhavi vagy az egész havi csapadékmennyiséget megközelítő felhőszakadásokra nincs, mi több, nem lehet felkészülve a megyeszékhely esővíz elvezető hálózata. Ilyen esők Debrecen térségét június 3-án majd 6-án és a 8-án (Medárd napja) érték el, és okoztak a vízelvezető rendszernek olyan terhelést, amely miatt bizonyos városrészekben csapadékvízzel telítődött a csatornarendszer.

„Ilyen esetekben a viszonylag alacsonyabban elhelyezkedő műtárgyak (víznyelők és ellenőrző aknák) nyílásain a felszínre áramlik a többlet csapadékvíz és alkot hosszabb-rövidebb ideig kisebb vízállásokat. A befogadó csatornarendszer leürülésével egyidejűleg rendszerint rövid időn belül normalizálódik a helyzet, ugyanakkor az üzemeltetői tapasztalatok szerint a kevésbé intenzív csapadékokat biztonságosan képes levezetni a hálózat” – válaszolta kérdéünkre a polgármesteri hivatal. Onnan azt is megtudtuk, hogy a lehulló csapadékvíz mennyiségekről a városháza nem gyűjt adatokat, ilyen nyilvántartással nem rendelkezik. A válaszban utaltak az egyik meteorológiai weboldalon elérhető csapadékadatokra. Ennek tanúsága szerint júniusban a térségben Debecenben hullott a legtöbb eső, 83 milliméter, ami 8 milliméterrel több a havi átlagnál. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az esők leginkább heves záporok formájában érték el a felszínt.

Természeti adottságok

A polgármesteri hivatal részletesen tájékoztatott Debrecen belterületének lejtési, azaz a csapadékvíz lefolyási viszonyairól is. A város belterületének nagyobb részén a domborzati adottságok vízrendezési szempontból kedvezőek, mert északkeletről délnyugati irányba folyamatosan lejt a terep, a szintkülönbség 15 méter körüli.

A Budapest-Nyíregyháza vasútvonaltól keletre és délkeletre lévő területek a Kondoros völgye felé lejtenek, de itt a domborzat már hullámosabb, gyakran előfordulnak a fő lejtési iránnyal ellentétes értelmű terepesések, mély fekvésű, zárt medencék, ezért a vízrendezés itt már sokkal nehezebb feltételek mellett végezhető.

A Füzesabonyi vasút eredeti nyomvonalától nyugatra, délnyugatra eső városrész a Tócó csatorna irányába lejt, illetve a Tócó völgyében helyezkedik el, ahol a terület egy része mély fekvésénél fogva már belvízveszélyesnek minősül.

Ugyanakkor Debrecen belterületét, mint folyóktól távol eső, ártéren kívüli területet árvízveszély nem fenyegeti.

Fő csapadékvíz-befogadók

A város domborzati adottságához igazodva két fő vízgyűjtő alakult ki a belterület közelében, illetve a belterületet is átszelve. Kelet felől a Kondoros-csatorna, amely a vasúti fővonal és a 47. számú főúttól keletre eső városrész csapadékvíz-levezető csatornáinak a befogadója. A csatorna állami tulajdonban van, fenntartója és üzemeltetője a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.

A belterület nyugati részét az Úrrétje városrésztől a szennyvíztisztító telepig átszeli a Tócó-vízfolyás, amelynek Debrecen közigazgatási határában lévő szakasza a debreceni önkormányzat tulajdonában van, fenntartása és üzemeltetése jelenleg a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának feladata.

Csapadékcsatorna-hálózat

A város központi belterületén a csapadékvizeket általában egyesített rendszerű – szenny- és csapadékvíz-elvezető – hálózat (vagyonkezelője és üzemeltetője a Debreceni Vízmű Zrt.) gyűjti és vezeti el, majd tisztítást követően a Tócóba kerül. Az egyéb területeken üzemelő elválasztott csapadékvíz-elvezető csatornákat az önkormányzat tartatja fenn (zárt csatornák szükség szerinti mosatása duguláselhárítása, nyílt csatornák kotrása, növénymentesítése) szerződéses szakkivitelezők bevonásával.

Bővítés több szakaszban

A debreceni önkormányzat törekszik mind teljesebbé tenni a csapadékvíz-elvezető hálózatot, ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a finanszírozást segítő pályázati lehetőségeket.

Ezek segítségével a következő városrészekben sikerült elvégezni a fejlesztéseket:

A további pályázati forrásk elnyerése érdekében beruházások előkészítése folyik:

A folyamatban lévő és a tervezett beruházások eredményeként hosszú távon biztosíthatóvá válik a bel- és csapadékvizek elvezetése az érintett utcákból.

- Kovács Zsolt -

Szubjektív

Vegyük tudomásul: otthonunk, a mérsékelt éghajlat a nevével szöges ellentétben, igencsak szélsőséges; és leginkább a csapadékmennyiségben. A változó éghajlatunk, és azon belül is a csapadék mennyiségét tekintve, még inkább a szélsőségek felé tolja időjárásunkat. A felhőszakadások után egy-két napig megmaradő víz miatt persze, lehet okolni a településvezetést, hogy ilyen meg olyan a vízelvezető rendszer. Ám az árkok, csatornák, átemelők kapacitását nem lehet az extrém záporokhoz kialakítani. Már csak azért sem, mert az extrémeket hamar nyugdíjba küldi az újabb extrém. Kovács Zsolt

[related-post post_id="3911257"]