„Debrecen sikerének kulcsa, hogy higgyünk benne”

Debrecen - A városnapon tartott ünnepi közgyűlésen egyebek mellett átadták a díszpolgári címeket, a Pro Urbe-, a Mecénás-, és a sajtódíjakat.

Ezt a várost ismerni és szenvedélyesen szeretni kell”

– ezzel a Szabó Magda-idézettel kezdte a Debrecen Város Napja alkalmából a Kölcsey Központban tartott ünnepi közgyűlésen beszédét Papp László, Debrecen polgármestere szerda délután.

Elmondta: hosszú évszázadokon keresztül az nem volt rendkívüli, ha az ember a szülővárosát, vagy azt a várost, amelyben az életét élte szerette, ragaszkodott hozzá. Ma azonban, amikor már nincsenek távolságok, egyre fontosabb, hogy milyen megtartó ereje van egy településnek.

325 éve lett szabad királyi város

A szintén szerdán tartott költészet napjára is utalva Papp László beszédében az egyik „legdebrecenibb” költő, Gulyás Pál verséből is idézett, amelyben arról esik szó, hogy ezt a várost soha nem védte komoly bástya, vagy torony, csak a hit. Hangsúlyozta, hogy ez a hit elsősorban Istenben való bizodalmat jelentett, aki nélkül elveszett volna a település az évszázadokon át tartó küzdelmek során, birodalmak határain, tűzvészekben, forradalmakban, háborúkban. Arra emlékeztetett, hogy ezen hitnek köszönhetően kaphatott Nagy Lajos királyunktól Debrecen jelentős önállósággal járó mezővárosi címet 1361-ben, majd ugyanennek köszönhetően született meg a szabad királyi város jog 325 éve.

Összefogással az eredményekért

1693-ban a város polgárai félretették a vitákat, felülemelkedtek a belső ellentéteken és képesek voltak kompromisszumot kötni a fejlődés érdekében. Debrecen protestáns vezetése ekkor lehetővé tette, hogy katolikusok is betelepülhessenek ide – mondta Papp László. Kiemelte, hogy a belső hit erőt adott a város gazdasági-, szellemi gyarapodásához, segített a tatárok, a törökök elleni harcokban, a Habsburgok ellenében, Trinanon után és a szocializmus pangó és rideg évtizedeiben is.

A fiatalok biztosította lendület

– A hit mellett Debrecen fejlődésének másik kimeríthetetlen, évszázados erőforrása a fiatalság és a diákság. Városunk csaknem fél évezrede az ország legfontosabb oktatási központjai közé tartozik – büszkélkedett a polgármester. Szerinte az egyik legfontosabb feladat Debrecen fiatal polgárainak a megbecsülése. Olyan várost kell átadni nekik, ahol lehetőség van a tudás megszerzésére, a megfelelő munkahely megtalálására és jó életkörülményekre – vélte.

Debrecenben jó volt és jó lesz élni

A város első embere kiemelte, Debrecen ma dinamikusan fejlődik, új munkahelyek ezrei keletkeznek. – Minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy higgyünk Debrecenben, higgyünk abban, hogy városunkban élni és alkotni különleges lehetőség – jelentette ki.

Végül úgy fogalmazott, hogy a történelem viharaiban Debrecent oltalmazó hit, számunkra, mai cíviseknek is sokat jelenthet. Jelentheti a hitet abban, hogy egy város mindig több, mint utcáinak és házainak, templomainak, iskoláinak, gyárainak, intézményeinek összessége. Debrecen sokkal több, mint lakóinak együttese – állította az ünnepi közgyűlésen a polgármester.

Az ülés keretében átadták a díszpolgári címeket, a Pro Urbe-, a Mecénás-, és a sajtódíjakat, a Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat, valamint emléklapokat is kiosztottak.

OCs

Elismerések

Díszpolgárok

A képviselő testület az idén Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott dr. Duffek Mihály zongoraművésznek, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara Csokonai-díjas tanszékvezető egyetemi tanárának, korábbi dékánjának, valamint dr. Édes Istvánnak, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikája egyetemi tanárának, a Kardiológiai Intézet korábbi vezetőjének.

Dr. Duffek Mihály egyetemi tanár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, DLA doktori fokozatát 2004-ben szerezte meg, 2011-ben habilitált. 1990-től a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara Zongora Tanszékének vezetője, 1992-től 25 éven keresztül a Zeneművészeti Karnak és jogelődjének igazgatója, majd dékánja. E minőségében részt vett a magyar zenei felsőoktatás, a zenetanárképzés korszerűsítésében. Országos zongoraversenyek, zongoratanári továbbképzések szervezője. Oktató tevékenysége mellett a nemzetközi és hazai művészeti életben szólistaként, kamaraművészként, kóruskísérőként vesz részt. Debrecen művészeti közéletének aktív résztvevője, egyik meghatározó egyénisége. Elnöke a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriumának. Szerteágazó tevékenységét az önkormányzat 2008-ban Csokonai-díjjal ismerte el, 2017-ben pedig a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje Polgári Tagozat kitüntetésben részesült.

Dr. Édes István orvosi pályafutását a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikáján kezdte 1977-ben. 1994-től a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szív- és Tüdőgyógyászati Klinikáján intézetvezető egyetemi docens, majd egyetemi tanár és igazgató lett. Akadémiai doktori értekezését 1996-ban védte meg. Irányításával a kardiológiai betegellátás jelentős minőségi változást ért el. 2003-ban vezetésével alakult meg a Kardiológiai Intézet. Munkásságának egyik mérföldköve volt, amikor létrejött a Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrum. Volt általános orvostudományi kari dékánhelyettes, klinikai rektorhelyettes, centrumelnök, illetőleg elnökhelyettes, valamint a Klinikai Központ vezetője. Debrecen egészségügyi ellátása érdekében végzett kiemelkedő színvonalú szakmai munkássága példaértékű.

Pro Urbe díjasok

Debrecen közgyűlése Pro Urbe Díjat adományozott Lukács Lászlónak, a Tankcsapda zenekar alapító frontemberének, a Tankcsapda Music Kft. ügyvezetőjének, dr. Csiba Lászlónak, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinikája Hatvani-díjas korábbi igazgatójának, valamint dr. Mohos Nagy Évának, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Csokonai-díjas tanszékvezető egyetemi tanárának, operaénekesnek.

Lukács László 1989 februárjában alapította meg Debrecenben a Tankcsapdát. A zenekar a fiatalok körében városunk meghatározó, emblematikus jelképe. Kezdeti punk rock stílusuk fokozatosan váltott át hard rock, heavy metal hangzásra. Hazánk egyik legnépszerűbb és legsikeresebb rockzenekarának 2001 óta minden albuma legalább aranylemez lett. Nevükhöz számos karitatív tevékenység is kapcsolódik, saját eszközeikkel, a maguk módján, sokszor a nyilvánosság bevonása nélkül támogatják a rászorulókat. A Tankcsapda egyik legfontosabb védjegyének és népszerűségük kulcsának a mára egyetlen alapítótag, Lukács László egyedi stílusú dalszövegei számítanak, melyeket akár templomokban, iskolákban is idéznek. Lukács László harminc éve képviseli Debrecent nagy sikerrel az országon belül és hazánkon kívül is.

Dr. Mohos Nagy Éva a debreceni Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, városunk zenei életének meghatározó résztvevője. Énekművész-tanári végzettségét Debrecenben, doktorátusát és habilitációját Budapesten, a Zeneakadémián szerezte. 1992-ben kezdett oktatni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának jogelődjén. Nevéhez fűződik a Magánének Tanszék – melynek jelenleg is vezetője – sikeres akkreditációja. Több tanítványa vált a hazai zenei élet sikeres szereplőjévé. 1975-től a Csokonai Színház magánénekeseként számos előadásban nyújtott kimagasló teljesítményt. Sokat tett a város kultúrájáért, művészeti életéért. Budapesti és külföldi fellépéseivel ismertté tette Debrecen nevét a nagyvilágban, ezzel nagyban hozzájárult a cívisváros szellemi kisugárzó erejének növeléséhez. Művészetét számos nívódíjjal, Csokonai-, Kölcsey-díjjal, illetve lovagkereszttel ismerték el.

Dr. Csiba László egyetemi tanulmányai befejezése óta a debreceni Neurológia Klinika munkatársa, 25 éven át igazgatója. Németországban, a kölni Max-Planck intézetben három, Japánban közel egy, Franciaországban fél évet töltött. Külföldi tapasztalatait felhasználva tette az ország egyik vezető stroke-központjává klinikáját, mely nemzetközileg ismert oktatási központ is, német, holland és japán orvosok kutatóhelye. Dr. Csiba László számos külföldi egyetem vendégprofesszora, az Európai Neuroszonológiai Társaság korábbi elnöke, 2016 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Több könyve, köztük novellás kötete is megjelent. Munkájának és a debreceni ellátási modellnek köszönhetően városunkban végzik országosan a legtöbb vénás vérrögoldást stroke-ban – az átlag magasabb mint az Egyesült Államok átlaga –, Debrecen régiójának stroke-mortalitása pedig az egyik legalacsonyabb az országban.

Mecénás díjasok

A közgyűlés Debrecen Város Mecénása Díjat adományozott Czírbusz Istvánnak és Sipos Tamásnak, a Baromfiudvar 2002 Kft. tulajdonosainak, valamint Katona Gyula vállalkozónak.

Czírbusz István és Sipos Tamás a kelet-magyarországi gasztronómiai piac meghatározó szereplőjeként számon tartott Baromfiudvar 2002 Kft. tulajdonosai. A társadalmi felelősségvállalás terén betöltött szerepük példaértékű. Részt vesznek a Debreceni Karitatív Testület által szervezett gyűjtésekben is. A cég a Magyar Vöröskereszt Debreceni Területi Szervezetének munkáját is folyamatosan segíti. 2007 óta több tízmillió forint értékű támogatást nyújtott a Leukémiás Gyermekekért Alapítványnak. Szakmai versenyek finanszírozásával – például szakácsolimpiákon induló gasztronómiai csapatok anyagi és tárgyi szponzorálásával – tevékenyen felvállalják a fiatal generációk képzésének, képzettségének fejlesztését. Adományaikkal elősegítik helyi kulturális és gasztronómiai programok létrejöttét, emellett a debreceni sportélet területén nyújtott támogatásaik is jelentősek.

Katona Gyula debreceni vállalkozó Berettyóújfaluban született, gyermekéveit Gáborjánban töltötte, Debrecenben volt diák, s itt érte el felnőtt élete sikereit. 17 éven keresztül dolgozott az egykori Kelet-magyarországi MÉH Vállalatnál, alaposan megismerve annak működését. 1991-ben úgy döntött, hogy saját vállalkozást indít, s megalapította a papír- és fém-újrahasznosítással foglalkozó P.M.R. Kft.-t. Ezt a céget is igen sikeresen vezette. Ezt többek közt az is bizonyítja, hogy 2007-ben egy kedvező ajánlatot tevő befektetőnek tudta értékesíteni a vállalkozást, sőt, tanácsadói szerepkörben tovább segítette annak munkáját. Katona Gyula úgy gondolja, hogy Szabó Magda felbecsülhetetlen szellemi értéket hagyott hátra, ezért úgy döntött, hogy 2017-ben – az írónő születésének 100. évfordulóján – Szabó Magda-szobrot adományoz Debrecennek. E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása a város főterén, a Kossuth téren látható.

Sajtódíjas

A közgyűlés Debrecen Város Sajtódíja elismerést adományozott Vida Gyulának, a Médiacentrum Debrecen főszerkesztőjének.

Vida Gyula a Médiacentrum Debrecen főszerkesztője, az M4 Sport televízió állandó kommentátora. Több mint 15 éve gyakorolja riporteri hivatását. Pályája a sport világával szorosan összefonódik, de tudását, tehetségét a sportriporterség mellett híradós riporterként és szerkesztőként is megismerhették a nézők városunk életét bemutató tudósításain keresztül. A televíziózás mellett a nyomtatott és online médiában is dolgozik. A Debreceni Korzóban és a Dehír.hu-n is jelennek meg írásai. Névjegyét filmalkotóként is letette. Többek között a cserkészekről szóló Emberebb ember, valamint az Amit csak a madár lát című, nemzetközi díjjal elismert természetfilm szerkesztője-rendezője volt. Közéleti televíziós újságíróként jellemző rá az alapos szakmai felkészültség, a korrektség és a témaérzékenység. Jelentős szerepe volt a Debrecen Televízió új arculatának kialakításában, a műsorszerkezet frissítésében és a szakmai munka színvonalának emelésében.

Kölcsey Ferenc-ösztöndíjas

A benyújtott pályázatok értékelését követően a közgyűlés 2018-ban Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat adományozott a Debreceni Népi Együttesnek és a Debreceni Hajdú Táncegyüttesnek. A Debreceni Népi Együttes kiemelt figyelmet fordít nemzetünk történelmi eseményeinek megismerésére, feldolgozására és széles körű bemutatására. E törekvés eredményeképpen születtek meg az elmúlt években a Tizenhárom almafa, valamint a Széki tánchistóriák című táncjátékok, melyekben az erdélyi magyar, a román és a cigány tánckultúra jelenik meg. Legújabb – immár Kölcsey Ferenc-ösztöndíjjal támogatott, Debrecen – a szabadság őrvárosa című alkotásukban szűkebb hazánk, az Alföld táncéletének, azon túlmenően pedig Debrecen 1848/49-es történelmi eseményeinek bemutatását tűzték ki célul. Kiemelt jelentőségű, hogy a táncjáték közösségi összefogással, Debrecenben és Nagyváradon működő művészeti és hagyományőrző csoportok együttműködésével valósul meg. Az alkotást a tervek szerint 2019 tavaszán Debrecenben, Nagyváradon és Budapesten is bemutatják.

Az ösztöndíjat együtteseik nevében Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes, valamint Tiszai Zsuzsa, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes művészeti vezetője vették át.

Emléklapos

Debrecen városa hagyományosan elismerésben részesíti a rendvédelmi szervezetek kiemelkedően tevékenykedő tagjait. A rendőrség legjobbjait Szent György napján, a tűzoltókat Szent Flórián napján díjazza, míg a katonákat a város napján. Az önkormányzat hosszú évekre visszanyúló, szoros kapcsolatot ápol a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjával. E kapcsolat nagyrabecsülésének elismeréseként a város ez évben olyan hivatásos katonák számára is emléklapot adományoz, akik munkájuk során sokat tesznek a polgári és katonai értékek kölcsönös megismertetéséért, ápolásáért.

A fentiek jegyében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése emléklapot adományozott Legoza Bálint alezredesnek, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárja 39. lövészzászlóalja parancsnokának. Legoza Bálint fiatal tisztként 2001-ben Debrecenben kezdte hivatása gyakorlását, s azóta megszakítás nélkül a dandár állományában szolgál. Magas színvonalú munkájával jelentős mértékben hozzájárul a dandár feladatainak eredményes teljesítéséhez. Parancsnoki képességeinek köszönhetően az állományban szolgálatot teljesítő katonák egyként állnak mögötte a feladatvállalásban itthon és a külszolgálatok alkalmával egyaránt. A debreceni fiatalok körében igen kedvelt honvédelmi tábor szervezésében kiemelkedő szerepet vállal, s személyes példamutatásával itt is erősíti a fiatalok érdeklődést a katonai pálya iránt. Eddigi elismerései tükrözik a haza és hivatása iránti elkötelezettségét, legyen szó honi, határmenti vagy külföldi feladatvállalásról.

A Debreceni Tankerületi Központ a Déri Múzeum közreműködésével és Debrecen Megyei Jogú Város támogatásával Cívis álom címmel három fordulós interaktív középiskolai várostörténeti vetélkedőt hirdetett abból a célból, hogy a diákok minél többet tudjanak meg Debrecen történelméről, művészetéről, irodalmáról és az egykori városlakók életéről. A fiatalok kreatív feladatokon keresztül jelenítették meg elképzeléseiket Debrecen jövőjére vonatkozóan is, a Debrecen 2023 – Európa Kulturális Fővárosa pályázat céljaihoz kapcsolódva.

Debrecen önkormányzata a vetélkedőn elért első helyezéséért a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 25 diákja, továbbá 2 kísérő részére New Brunswickba szóló utazást ajándékozott. A versenyen elért eredmény elismeréseképpen az első helyezett csapat – Tóth Regina, Germán Réka, Halász Bence, Kustár Gábor, Tikász Dóra – tagjai az ünnepi közgyűlés keretében emléklapot vehették át Papp László polgármestertől. A Debreceni Tankerületi Központ a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 25 diákjának a Campus Fesztiválra szóló belépőt ajándékoz.

A 2018. április 11-én született első debreceni kisgyermeket Szalóczi Bálintnak hívják, így idén ő a városnapi baba.