A szabadság igazi ára: van, aki nyolcmilliót is tett már le óvadékként

Hajdú-Bihar - Hiába a lehetőség, csak ritkán élnek a bíróságok az előzetes letartóztatás alternatívájával. Megyénkben 2014 után tavaly sem helyeztek szabadlábra egyetlen gyanúsítottat sem óvadék ellenében – derült ki Veszprémyné dr. Szajkó Mártának, a Debreceni Törvényszék sajtótitkárának lapunk érdeklődésére küldött tájékoztatásából. Hajdú-Biharban a legtöbbet – 8 millió forintot – annak a két fegyveres rablónak az ügyében fizették ki 2010-ben, akik egy évvel korábban kirabolták Debrecen-Halápon, az ottani vasútállomáson működő postafiókot.

A második világháború előtt biztosítékként ismerték, 1945-ben viszont kikerült a hazai jogrendből. 2003-ban éledt újjá, immár óvadékként, amely a letétbe helyezett pénz fejében biztosítja, hogy a büntetőeljárás alá vont személy annak tartama alatt a hatóság rendelkezésére álljon. Noha nagy remények övezték a bevezetését, mégis csak ritkán írnak elő a bíróságok óvadékot, pedig nincs sem alsó, vagy felső határa, azaz – hívja fel a figyelmet a jogiforum.hu –, nem csak a gazdagok kiváltsága. Ám a bíróságok olyan összeget állapítanak meg, aminek megfizetése komoly áldozatot jelent a terheltnek.

Mindezek ellenére tavaly és az előtt sem írt elő a bíróság óvadékot az eljárás alá vontakkal szemben Hajdú-Bihar megyében. A korábbi években azonban többször akadt rá példa. Mint arról beszámoltunk, 2013-ban négy esetben fizették ki az óvadékot, két alkalommal kilencszázezer, egyszer-egyszer pedig egy-, illetve ötmillió forintot tettek le. 2012-ben szintén ötmillió forintot fizettek ki egy terhelt szabadlábra bocsátásáért. Ez azonban korántsem a legnagyobb kifizetett pénzösszeg, előfordultak már hét-, sőt nyolcmillió forintos biztosítékok is. 2010-ben ennyit, azaz nyolcmilliót fizettek ki annak a két fegyveres rablónak az esetében, akik 2009-ben kirabolták a halápi vasútállomáson működő postát. Mivel a páncélszekrényt nem tudták kinyitni, egy 270 ezer forintot tartalmazó fémkazettával menekültek el. A két férfit jogerősen 7 év, illetve 6 év 4 hónap fegyházbüntetésre ítélték.

Mégis megléptek…

Az óvadék alkalmazásakor a bíróság az ügyész jelenlétében vizsgálja a vádlott személyi és vagyoni helyzetét, azt viszont nem, hogy a letétbe helyezett pénzösszeg bűncselekményből származik-e. Az óvadék megfizetése nem zárja ki, hogy a szabadlábra helyezettel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy éppen házi őrizetet rendeljenek el. Nem alkalmazható azonban akkor, ha az előzetes letartóztatást elrendelő döntésben szerepet játszik a szökés vagy elrejtőzés, tanúk befolyásolásának, esetleg a bűnismétlésnek a veszélye.

Előfordult viszont olyan eset, amikor az 5 millió forintos óvadék nem bírt elég visszatartó erővel. 2013-ban írta elő a bíróság jelentős mennyiségre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel történő visszaélés bűntette miatt, ám az egyik vádlott eltűnt a hatóság szeme elől. Mivel a kiadott elfogatóparancs nem vezetett eredményre, az eljárás – amely több vádlott ellen is folyamatban van – az eltűnt vádlott távollétében is folyik a Debreceni Törvényszéken – közölte Veszprémyné dr. Szajkó Márta sajtótitkár.

HBN-SZZSL

A rendőr visszakapta

Egy éve azt is írtuk: az óvadék akkor jár vissza, ha a vádlottat felmentik, ha nem kap végrehajtandó szabadságvesztést, illetve ha végrehajtandót kap, és megkezdi annak letöltését. Visszakapta az 5 millió forintos óvadékot az az egykori rendőrségi főnyomozó is, akit első fokon hat év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélt a Debreceni Törvényszék, mert a tényállás szerint többek között házkutatási engedélyt hamisított, becsapta rendőrkollégáit, kiadott nyomozati jegyzőkönyveket és egy kamion „megborítását” is tervezte bűntársaival. Mivel az ítélethirdetés után elrendelték Cz. László előzetes letartóztatását, a bevonulása után a bíróság rendelkezett az 5 millió forintos óvadék visszaadásáról is.