Búsuló fejfa mint a világörökség része

A világörökség részének ajánlják a kopjafás temetőket
A világörökség részének ajánlják a kopjafás temetőket - © Fotó: Horváth Tamás
Hajdúböszörmény – A magyar kopjafás temetők világörökséggé nyilvánítását kezdeményezik.

– A világörökség részének ajánlja a nemzetközi temetkezési kultúrával foglalkozó világszervezet (FIAT-IFTA) a magyar kopjafejfás temetőket; erről a szervezet közgyűlése döntött a németországi Düsseldorfban megtartott ülésén – adta hírül az MTI.

Horváth József, a közgyűlésen Magyarországot képviselő Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke elmondta, a magyar küldöttség jelentését kiemelt érdeklődés fogadta, a szatmárcsekei és hajdúböszörményi kopjafás temetkezésről szóló OTEI-tanulmányt pedig jelentős kulturális értékűnek nyilvánították. A közgyűlés egyben arról is döntött, hogy a FIAT-IFTA elnöksége levélben keresi meg az UNESCO világörökségi testületét és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságát a magyar kopjafejfás temetőket világörökséggé nyilvánítása érdekében – ismertette a részleteket az OTEI elnöke.

Búsuló fejfák

A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, gazdagon díszített sírjel, Székelyföld közismert kulturális terméke, de számos ilyen temető található Magyarország területén kívül például Dél-Szlovákiában is. A 19. századi szokás szerint temetéskor a koporsót két, kopjafának nevezett rúdon vitték ki a temetőbe, amelyeket a sírhalom két végébe tűztek. A kopjafa protestáns sírjelből az évtizedek alatt felekezeti hovatartozástól független nemzeti szimbólummá vált, és fontos helyet foglalt el a Magyarországon és a környező országokban élő magyarok életében.

A böszörményi fejfáknál | Fotó: Horváth Tamás A böszörményi fejfáknál | Fotó: Horváth Tamás ©

Hajdúböszörményben például egész temetőparcellát alakítottak ki kopjafás-csónakos sírjelekkel. Az egykori református temetőben lévő sírjelek mérete, formája és díszítése az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére egyaránt utal. A téma kutatója, a Hajdúsági Múzeum igazgatója, Szekeres Gyula több tanulmánykötetében is foglalkozik e fejfákkal. Napjainkban, amikor embertársaink sokasága „váltja meg előre” betonból készült síremlékét, az igazgató Zoltai Lajost idézi: „eltűnt temetőinknek az a természettől nyert, pihenésre, megnyugvásra csalogató csöndessége, szelíd hangulata, naiv ünnepélyessége is, amik a falvak és kisvárosok hallgatag sírkertjeit annyira kedvessé, vonzóvá és széppé teszik. A virág, mit a felejteni nem tudó szeret ültet a sírhalomra; a bokor, amely megható hűséggel árnyékolja be a kedves hamvakat fedő hantokat; a búsuló fejfa, amely az elhunyt nevét sugdossa az emlékezet fölébe. ”

– Hajdúböszörmény nyugati temetőjében örvendetesen nő a hagyományos, csónak alakú fejfával ellátott sírok száma – emeli ki Szekeres Gyula könyvében –, újabb parcellákat jelölnek ki, ezért a hagyományőrzés mellett a hagyományteremtő szándék is fellelhető.

HBN-BB

A cikk a Naplóban folytatódik!








hirdetés